A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán szerda este megjelent interjúban a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a EU-bizottság által megfogalmazott kifogások „szűk körűek”. Martonyi János „politikailag motiváltnak” minősítette a baloldali irányzatú pártok azon bírálatait, amelyek szerint az új törvény lehetővé teszi a kormány számára az ellenzék hangjának elfojtását a médiában – írta a brit lap.

„A magyar médiatörvény ügye páneurópai politikai csatározás tárgyává vált” – mondta a magyar politikus a Financial Timesnak.

A lap idézete szerint Martonyi János kijelentette: „egyes politikai családok úgy érezték, hogy talán ez az a téma, amelyet saját politikai céljaikra felhasználhatnak”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Financial Times szerint ugyanakkor a médiaügyekért felelős EU-biztos, Neelie Kroes múlt pénteken Budapestre küldött levelében – amelyet a brit lap megszerzett – azt írta: a bizottsági jogászok által elvégzett „elsődleges vizsgálat” „komoly kételyeket” vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a törvény megfelel-e az uniós szabályoknak.

Az írás szerint a levél a jogszabálynak mindössze három kitételére összpontosít: a kiegyensúlyozott híradás követelményére, a külföldi médiára is kiterjedő korlátozásokra, és arra az előírásra, hogy minden médiaszervezetet be kell jegyeztetni az országos szabályozó szerveknél.

A Financial Times szerint fennáll annak a kockázata, hogy a törvénnyel kapcsolatos vita beárnyékolja a magyar EU-elnökséget. Martonyi János szerint ugyanakkor a levélben felvetett „korlátozott aggályok” lehetővé teszik, hogy a kormány gyorsan túljusson az ügyön.

„Amióta elolvastam Kroes asszony levelét, kevésbé aggódom a károk miatt, amelyet e médiasaga gyakorolhat elnökségünkre” – idézte a Financial Times online kiadása a magyar külügyminisztert.

„Ha összevetjük a politikai vitát és a baloldal nyilatkozatait Kroes asszony levelének tartalmával, akkor megértjük, miről is szólt ez az egész” – fogalmazott az interjúban Martonyi János.

A Financial Times mindazonáltal felveti, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatok közül nem mindegyik érkezett a politikai baloldalról, hiszen az egyaránt jobbközép pártok vezette német és francia kormány is nyilvánosan kritizálta a jogszabályt. Martonyi János szerint azonban ezeket a kifogásokat visszavonták – írta a brit lap.

De vajon tényleg visszavonták-e? Olvassa el újabb cikkünket!