„Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök kormánya korlátozó törvényeket fogadtatott el a parlamenttel és megszerezte a médiaszabályozó szervek, valamint a közmédia-szolgáltatók feletti ellenőrzést” – állapította meg a FH jelentése, amely az új magyar médiatörvény több vonatkozását is kifogásolta.

A FH megállapította, hogy Magyarország, amely a régió jobban teljesítő országai közé tartozik és az Európai Unió tagja, egy év alatt egy 23-ról 30 pontra történő pozícióromlást szenvedett el, amellyel a szabad sajtójú országok kategóriájában Görögországgal, Guyanával és Szamoával együtt az utolsó helyen áll. A negatívumok terén egy ponttal többet kapott Tonga már a „részben szabad” csoportba tartozik, ahová egyébként a 34 pontra értékelt Olaszországot, a 35 pontos Bulgáriát, a 41 pontos Horvátországot és a 42 pontos Romániát is sorolták.

Közép- és Kelet-Európából, valamint a volt Szovjetunió országai közül Észtország (18 pont), Csehország (19), Litvánia (22), Szlovákia (22), Lengyelország (25), Szlovénia (25) és Lettország (26) előzi meg Magyarországot.

A jelentés szerint az új médiaszabályozások potenciálisan széleskörű korlátozásokat róttak ki a tartalomra és megkövetelik a nyomtatott és az online médiumok regisztrálását. Az új törvények megkövetelik, hogy az újságírók bizonyos körülmények között fedjék fel forrásaikat, és bírságokat írnak elő a kiegyensúlyozatlan vagy „erkölcstelen” hírközléssel kapcsolatban.

Az FH aggasztónak tartotta még, hogy az új szabályozó testületet kormányhű kinevezettek uralják, és megnőtt a közszolgálati műsorszolgáltató feletti kormányzati ellenőrzés.