A lap betekintést nyert abba a levélbe, amelyben a magyar kormány válaszolt az Európai Bizottság (EB) felkérésére a médiatörvény módosításáról. A kormány nem hozta nyilvánosságra a módosításra tett javaslatokat, de brüsszeli források szerint azok minden olyan pontra kiterjednek, amelyeket az EB bírált és megváltoztatásukat kérte.

Lekérhető médiaszolgáltatás

Olvasóink gyakran hallhatják ezt a kifejezést a médiatörvénnyel kapcsolatban. A törvény fogalommeghatározása szerint a lekérhető médiaszolgáltatás „olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat”.

Az új tervezetben törölték a külföldi média pénzbírsággal történő büntetését a törvény megsértése esetén, továbbá  nem vonatkozna a „kiegyensúlyozott tájékozottság” elvárása a lekérhető médiaszolgáltatásokra, beleértve a blogokat is. Ezeknek a regisztrációját sem lehetne megtagadni elégtelen adatközlésre hivatkozva.

Az eredeti törvénynek megfelelően a jövőben tilos lenne a személyek, nemzetek vagy kisebbségek diszkriminációja, de kivették a szövegből a rájuk vonatkozó sértéseknek a megtiltását.

Az EB szóvivője a lap kérdésére nem kívánt részletekbe bocsátkozni a magyar válasz tartalmáról, csak annyit közölt, hogy azt a testület két szakértői csoportja vizsgálja.

A hírrel kapcsolatban mindenképpen elgondolkoztató, hogy a magyar kormány, aki magát elkötelezettnek hívja a magyar gazdaság fellendítése ügyében, miért hozza adminisztratív kötelmekkel nehéz helyzetbe a hazai iparágat a külföldi versenytársakkal szemben. A FAZ cikkéből kilovashatók szerint ugyanis a külföldről működő magyar nyelvű médiumokat nem terhelik majd olyan kötelezettségek, mint a kiegyensúlyozott tájékoztatásé, vagy a regisztrációjé. Mindemellett a hazai médiumokat a médiahatóság büntetéssel is sújthatja majd, amennyiben saját szempontjai alapján egy adott sajtótermék nem tűnik kompatibilisnek az elfogadott törvény előírásaival – természetesen ez sem vonatkozik majd a külföldi bejegyzésű versenytársakra.

Mindeközben a Nyelv és Tudomány szerkesztősége továbbra sem kapott választ arra a kérdésre, hogy Martonyi János külügyminiszter miért nyilatkozta a Financial Times londoni lapnak azt, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos német kritikákat visszavonták. A nyest.hu-t a német nagykövetség ugyanis arról tájékoztatta, hogy kifogásaikra a magyar kormánytól megnyugtató választ a mai napig nem kaptak.