Az interneten terjeng egy gyűjtemény, mely a magyarság büszkeségeit mutatja be. A többféle változatban is megtalálható, újra és újra felbukkanó PowerPoint-fájl néhány állításának fogunk nyomába eredni. Az első megvizsgálandó állítás így hangzzik:

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Elsőként tehát azt vizsgáljuk meg, hogy tényleg Szent István Imre herceghez intézett intelmeit tekinthetjük-e a világ második legrégebbi alkotmányának.

Szent Imre herceg temetése a Képes Krónikában.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Először is azt kell tisztáznunk, hogy mi az, hogy alkotmány. A Kormányportál ezt írja:

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával.

Bár más szavakkal, lényegében ezt írja a Wikipédia is:

Alkotmány alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy törvényben megjelenő összességét értjük.

Az alkotmány történetéről azonban ugyanez a forrás ezt írja:

Az első kartális (írott formájú) alkotmány 1787-ben az Amerikai Egyesült Államok-é, radikális polgári átalakuláson átmenő, illetve meggyökeresedett alkotmánytörténeti előzménnyel nem rendelkezett. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1791-ben fogadták el. Ezt követte Belgiumé, s a német nyelvterületek országaié, majd általánossá vált. A XVIII. századtól, főleg a XIX.- XX. században világszerte folyamatosan a kartális alkotmány terjedt el.

Sem Izlandról, sem Magyarországról nem esik szó, sőt, az első alkotmány keletkezését is jóval későbbre teszi. Igaz, ez csak a kartális alkotmányokról szól. Külön szócikk szól azonban a történeti alkotmányokról, melyek különböznek a kartális alkotmányoktól:

Itt a szokásjog szerepe általában lényegesen nagyobb, mint általában a kartális alkotmányra épülő alkotmányjogban. Az ide tartozó szabályok kiválasztása a hagyomány alapján történik, tehát nincsenek hivatalosan és tételesen felsorolva, nincs egy egységes, írásba foglalt alaptörvény, ezért nagy a jelentősége az írott jog mellett a jogértelmezésnek is.

Történelmi alkotmánynak nevezhetjük

az állam és a társadalom működésének a korszaknak megfelelően kiválasztott szabályait, mely tartalmazza az állammá egyesülésének alaptörvényeit, az államfőhatalomnak és a társadalmi rendeknek (társadalmi osztályoknak) az állam vezetése végett adott jogait és kötelességeit (közjog), a társadalom tagjainak az állam és mások iránti jogait és kötelességét (részint köz- és részint magánjogi törvények) és a szokásjogot. Időszakonként egymást felváltó, kiegészítő és nem mindig pontosan módosító alkotmányjellegű jogszabályokat, illetve a szokásjog szabályrendszerét foglalják magukban.

Ugyanitt olvashatunk a legkortábbi magyar (történeti) alkotmányról:

Alkotmányjellegű törvények már a középkorban is voltak. Például 1215. évből az angliai Magna Charta; másodikként a magyaroknál az Aranybulla 1222-es évből.

Hoppá! Eszerint a második alkotmány valóban a magyaroké, de az aranyat az izlandiak helyett az angolok viszik el előlünk, s ezüstérmesünk is 200 évvel későbbi, mint ahogy forrásunk állítja. Mindenesetre nézzünk bele a megfelelő angol nyelvű szócikkbe, hátha ott atlálunk valami érdekeset! Nem csalódunk. Eszerint a legrégebbi alkotmány nyomai az ókori Mezopotámiából bukkannak elő, de alkotmánynak tekinthetőek bizonyos ógörög és római törvények, az időszámításunk előtti harmadik századból Indiából, az ötödik századból Germániából, a hetedikből Japánból maradtak fenn alkotmányok. Ezután említhetőek az arabok, majd a walesiek, a kijevi Rusz, az irókézek, Anglia, Szerbia, és csak három évvel Szerbia után Magyarország!

Láthatjuk tehát, hogy valószínűleg erősen definíciófüggő, hogy mit tekinthetünk alkotmánynak. Próbáljuk tehát megfordítani a kérdést, és nézzük meg, mi születhetett 720-ban Izlandon, ami a terjedő állítás szerint a világ első alkotmánya lenne – illetve minek is tekinthetjük Szent István intelmeit.

Izland esetében meglehetősen könnyű dolgunk van. Ha megnézzük az angol Wikipédián Izland történetének kronológiáját, akkor azt látjuk, hogy az 825-ben kezdődik. Az Izland történetéről szóló szócikkből kiderül, hogy bár vannak arra utaló források, hogy esetleg korábban is lakott volt a sziget, ennek régészeti bizonyítékát nem találták – még a 825-ös dátum is megkérdőjelezhető, és a betelepülés 875-ben kezdődik. Ennek fényében a 720-ra vonatkozó állítás enyhén szólva kétséges. (Ha valaki nem bízik a Wikipédiában, megnézheti Izland hivatalos honlapját vagy az Encyclopaedia Britannicát is.)

De mi az igazság az intelmekkel kapcsolatban? Szintén nem kell a Wikipédiánál messzebb mennünk, hogy kiderüljön: az I. István végrendeletének tartott írást csak évszázadokkal később vették fel a törvénytárba. Az I. István törvényhozói tevékenységéről szóló fejezetből pedig az is kiderül, hogy „Az Intelmeket sokáig a törvények kategóriába sorolták be, de valójában királytükör”. A királytükörről sajnos nincs külön szócikk, de némi keresgélés után megtalálhatjuk, mi az: „A királytükör vagy fejedelmi tükör a reneszánsz kedvelt irodalmi műfaja volt a jó és igazságos fejedelem neveléséről”. Persze ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen éppen az imént láttuk, hogy a műfaj már jóval a reneszánsz előtt élt. Nézzünk tehát egy másik forrást, a Magyar Katolikus Lexikont:

királytükör: kora középkori irodalmi műfaj (→tükör). - A Karoling-birod. bomlása után vált népszerűvé. Rendeltetése, hogy mintegy tükröt tartva a kir. elé bemutassa a jó uralkodó mintaképét. Antik hagyományok nyomán szerették valamely nagy tekintélyű uralkodó saját tanításaként előadni. - Mo-i példája az I. (Szt) István kir-nak (ur. 997-1038) tulajdonított →Intelmek. M.F.

Látjuk tehát, hogy az Intelmek nem lehet alkotmány, hiszen nem törvénykönyv. Azok után, hogy a neten terjengő gyűjtemény első megvizsgált mondatában rögtön ennyi tévedést találunk, jó ok lenne arra, hogy legyintsünk és ne foglalkozzunk vele. Mi mégsem hagyjuk ennyiben, és ennek jó oka van. Ez a dokumentum ugyanis egy szempontból érdekes: nagyon király tükör!