A Nyesten sokszor találkozhatnak olvasóink csángókról szóló írásokkal. Sándor Klára például cikksorozatban számolt be a csángók elnevezésének bizonytalanságairól, a közösség eredetéről, 14–16., 17–18., valamint 19–20. századi történelméről, hagyományos kultúrájáról és gazdálkodásáról, változó társadalmáról, hiedelmeiről, újévi és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szokásairól, a katolikus egyház helyi szerepéről, a Vatikán felelősségéről, nyelvirtó törekvéseiről, bűnről és bűnhődésről. Legutóbb arról számoltunk be, hogy már hozzáférhető a Jézus (Jesus) című, amerikai–olasz–német–cseh koprodukcióban készült film egyfajta csángó/moldvai magyar szinkronnal ellátott változata. Mindazonáltal még mindig nem áll a szélesebb olvasóközönség rendelkezésére kellő mennyiségű és minőségű naprakész ismeretanyag a csángókkal kapcsolatban. Ezért fontosnak tartjuk megszólítani azokat a pedagógusokat, akik a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében magyar tannyelvű iskolákban tanítják a gyerekeket és segítik a közösséget immár közel harminc településen. Ezúttal Magyarfalu (Arini) pedagógusait kérdeztük tapasztalataikról.

Magyarfalu a történelmi Moldva területén, a romániai Bákó megye délkeleti részén fekszik. A mintegy 1300 fős lakosságának döntő többsége csángó. A helyiek felmenőinek jelentős része a 18. században érkezett a településre. Az 1950-es években szerveztek először magyar nyelvű oktatást Moldvában (így a faluban is), ám 1959-re meg is szüntették. A Ceaușescu-éra alatt a lakosság tudatos, irányított elrománosítása zajlott, Dumitru Mărtinaș nyomán pedig elfogadottá vált az a tudománytalan elképzelés, hogy a csángók elmagyarosodott románok. A rendszerváltozás után a globalizációval járó modernizáció, valamint urbánus szemlélet- és életmód, továbbá a román állam kisebbségekkel szembeni mérsékeltebb, de szüntelen asszimilációs politikája, a román iskolákban a csángók történelmét valótlanul tanító, s Mărtinaș nézetét terjesztő oktatás együttes hatására a beolvadás és az ezzel gyakran együtt járó nyelvváltás folyamata felgyorsult. Ezt hivatott lassítani a 2005-ben A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kezdeményezte, 2012-től pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által felügyelt Moldvai Csángómagyar Oktatási Program.

Magyarfaluban 2000 óta működik magyar tannyelvű iskola. Kiss Csabával (K. Cs.) és feleségével, Kissné Puskás Annamáriával (K. A.), az iskola oktatóival beszélgettünk.

Feszület Magyarfalun
(Forrás: Szűcs Gábor)

Mióta dolgoztok a településen?

K. A.: Párommal 2013. február 1-jén kezdtük pedagógusi pályánkat a faluban. Az első órák saját tulajdonú, valamint bérelt házak portáján zajlottak.

Honnan és hogyan érkeztetek Moldvába?

K. A.: Gyergyóremetén születtem, tanulmányaimat Brassóban végeztem, onnan sodort ide az élet. Sokat hallottunk a csángóoktatásról, és már 2012 szeptemberében jelentkeztünk az oktatási programba. Késői jelentkezésünk miatt szeptemberben nem kaptuk meg az állást, majd februárban értesítettek, hogy jöhetünk Magyarfaluba, mivel megüresedett két állás.

K. Cs.: Én Felsőrákoson éltem, tanulmányaimat szintén Brassóban végeztem. Azért jelentkeztünk erre az állásra, mivel sokat hallottunk az itteni oktatásról. Kihívásnak tűnt mindkettőnk számára.

Mi volt az első benyomásotok a településről és a lakosságról? Milyen nehézségekkel találtátok szemben magatokat? Például mihez kell alkalmazkodni: a román iskolához, az egyházközség életéhez, szertartásokhoz, ünnepekhez? Az iskolában milyen problémák adódhatnak?

K. A.: Az első benyomásunk az volt, hogy elhagyatott a település, távol a megyeközponttól, Bakótól. Az emberek nagyon barátságosnak és nyitottnak tűntek. Volt szerencsénk a gyerekek foglakozását is végignézni. Akkor már tudtam, hogy itt fogunk maradni. Talán egy fél évre… Már a negyedik tanévet tudjuk magunk mögött.

K. Cs.: A lakhatási körülményeink okozták az első nehézségeket. Mivel egy 16 négyzetméteres lakásba kellett beköltöznünk, nehéz volt alkalmazkodni a szegényes környezethez. Lassan megszerettük a kis mézeskalács házikót. A második nagy problémánk az volt, hogy 120 gyerekkel hogy fogunk elférni egy 16 négyzetméteres tanteremben.

Kiss Csaba és Kiss Annamária
(Forrás: az oktatók engedélyével)

Milyen a magyar, illetve a román lakosság aránya a településen?

K. Cs.: A lakosság aránya a faluban: 98% csángómagyar, 2% román.

A csángó szülők általában hogyan viszonyulnak a magyar iskolához? Megközelítőleg hány csángó gyermek él itt, és ebből körülbelül hányan járnak a helyi magyar iskolába? Milyen időközönként, milyen mennyiségben járnak oda (heti hány alkalom, napi hány óra)? Mikor kezdődik és meddig tart egy nap az oktatás?

K. A.: A szülők pozitívan viszonyulnak a magyar oktatáshoz. A faluban körülbelül 140 gyerek jár a román állami iskolába, a magyar órákra 120 gyerek van beiratkozva. A gyerekek heti négy alkalommal jönnek a magyar foglakozásokra. Ezen kívül felkészítő órákra járnak, és ami a legfontosabb: hagyományőrző tevékenységeken is részt vesznek. Amint végeznek a román iskolában, rögtön jönnek a magyar órákra. 12 órától 17 óráig minden osztály egy-egy órát vesz részt foglalkozáson. Igyekszünk minden szabadidejüket kitölteni olyan foglalkozásokkal, amelyekre a román állami iskola nem ad lehetőséget.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Vannak-e kifejezetten a csángó gyermekek igényeire, körülményeire és nyelvváltozatára fejlesztett magyarnyelv-könyvek és szöveggyűjtemények?

K. Cs.: Tankönyv még nincs a gyerekek számára, viszont minden oktatási helyszínen van csángó szöveggyűjtemény, amelyből dolgozhatunk.

A magyar iskola honnan kap anyagi, szakmai vagy egyéb támogatást? A településen vagy azon kívül milyen segítségre, esetleg kinek a segítségére számíthattok?

K. Cs.: A moldvai csángók oktatását jelenleg az RMPSZ irányítja. Az oktatók bérezését pedig a magyar állam biztosítja. A magyar iskola fenntartása teljes mértékben minket, pedagógusokat terhel. A helyi önkormányzattól semmilyen támogatást nem kapunk. Sikerült néhány olyan civil támogatót találnunk, akik segítenek a tűzifa vásárlásában, táborok szervezésében, tanszerek beszerzésében.

Télapó itt van
(Forrás: az oktatók engedélyével)

Hány évet/osztályt járnak a magyar iskolába a gyerekek? Mit jelent a gyakorlatban az, ha elvégzik az iskolát? Kapnak róla bizonyítványt?

K. Cs.: A magyar órákra óvodás kortól egészen nyolcadik osztályig járnak a gyerekek. Csak azok a gyerekek kapnak bizonyítványt, akik beiratkoznak az iskolai a magyar órákra.

Milyen arányban tanulnak tovább a gyerekek? Tartjátok a kapcsolatot a végzett gyerekekkel? Ha igen, hogyan?

K. A.: A gyerekek közül sajnos kevesen tanulnak tovább nyolcadik osztály után. Aki tovább tanul, az Bákóba megy román iskolába, általában valamilyen szakmát tanulni. Lehetőség van a továbbtanulásra Csíkszeredában is, de a magyar iskolát nagyon kevesen választják a távolság miatt. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk azokkal a gyerekekkel is, akik tovább tanulnak. A szülők által vagy telefonon. Nyáron mindig visszatérnek hozzánk.

A szülők általában milyen körülményeket tudnak biztosítani a gyerekeknek? Melyek a legjellemzőbb foglalkozások? Többségében mit és hol dolgoznak?

K. Cs.: A faluban a legjellemzőbb foglalkozás az állattenyésztés és a mezőgazdaság. A családfő, az édesapa a legtöbb esetben külföldön dolgozik, az itthoni munkát az édesanya és a gyerekek végzik.

A „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!” program a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület kezdeményezése, amelynek célja az általános és középiskolás korú csángó gyerekek oktatásához való hozzájárulás. Ahogy az egyesület honlapján is olvasható: az adományozó „keresztszülő” „havi 4 ezer forint befizetésével lehetővé teheti egy általános iskoláskorú (!) gyermek számára az anyanyelvi oktatást.” A programról a Nyest is beszámolt. A csángó közösségekben hagyományosan ugyanazon személynek több különböző keresztszülője is lehet: kereszteléskor, bérmáláskor, esketéskor. Ahogy korábban megírtuk: a keresztszülő feladata, „hogy segítse a fiatalt eligazodni a közösségi szokásokban, de az is, hogy a mindennapi élethelyzetben konkrét, sokszor pénzbeli segítséget nyújtson neki – az utóbbi időben Magyarországon is népszerűvé vált »keresztszülőség« ennek a sajátos kiterjesztése.”

A szülők, a gyerekek mennyire ismerik a keresztszülői programot? Van-e gyermek a helyi iskolában, aki részt vesz a programban? Ha igen, hányan vannak?

K. Cs.: A keresztszülős programot a faluban ismerik, mivel több gyereknek is volt keresztszüleje. Ahhoz, hogy a gyerekek keresztszülőt kapjanak, különböző szempontoknak kell megfelelniük, például jelenlét az órákon, jó magaviselet és természetesen a nyelvtudás stb. Sajnos csak néhány gyereknek van már keresztszüleje.

Milyen kulturális-művészeti, hagyományőrző vagy egyéb programokra van lehetőség a településen? Milyen a kapcsolatotok a helyi polgármesterrel, a pappal, illetve más csángók lakta településekkel, az ottani tanítókkal?

K. A.: Kulturális programok, amelyek a településen zajlanak magyar nyelven: a falunapok, mesemondóverseny, versmondóverseny, énekverseny és táncházak. A kapcsolatunk a polgármesterrel és a pap bácsival elég jó. A polgármesternek köszönhetjük a mostani osztálytermeket.

Hagyományos utcakép
(Forrás: Szűcs Gábor)

A szülők jellemzően milyen nyelven beszélnek a gyerekekkel?

K. A.: A szülők a gyerekekkel óvodás korig románul beszélnek, csak iskolás kortól kezdnek magyarul, csángósan beszélgetni. De mivel a szülők és a nagyszülők egymás között magyarul beszélnek, így a gyerekek jól értnek óvodás korban is magyarul.

Milyen személyes terveitek, illetve a helyi oktatással, közösségépítéssel, iskolaépülettel kapcsolatban milyen elképzeléseitek vannak? Van-e közös terv az egyes csángó települések közösségével vagy magyar tanítóival való együttműködésre?

K. Cs.: Tervünk a jövőre nézve nagyon sok van, de sajnos az anyagi háttér miatt csak lassan tudunk haladni előre. Szeretnénk beindítani a falusi turizmust, mivel a falusi asszonyoknak nincs munkahelyi lehetőségük, és a vendégfogadások alkalmával egy kevés pénzhez jutnak, ami segíti őket. 2011-ben elindult a magyarfalusi Magyar Ház építése, amely sajnos 2012-ben le is állt az anyagi hiányosságok miatt. Ez a ház a gyerekeknek, a falunak, valamint a pedagógusoknak épülne. Fontos szerepet töltene be a falu életében.