2013. december 14-én, szombaton délután csángó énekeket, verseket és mesét is meghallgathattak azok, akik részt vettek a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület karácsonyi klubdélutánján. Az összejövetelen az érdeklődők bepillantást nyerhettek az egyesület működésébe, és munkájuk eredményeiről is meggyőződhettek. A műsort moldvai fiatalok adták, akik az egyesület programja és más támogató szervezetek jóvoltából Magyarországon folytathatják tanulmányaikat. Miért nagy dolog ez? És kik azok a keresztszülők?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Romániában, a Kárpátok keleti oldalán, Moldvában körülbelül 230000 csángó él; ma már többségükben román anyanyelvűek; körülbelül negyed részük beszél magyarul. A magyarnak is egy olyan, sokszor archaikusnak nevezett dialektusát használják, amely egyedülállónak mondható a magyar nyelv területi változatai között. Ha valaki csángó beszédet hallgat, nem csak a román (vagy a köznyelvben már nem létező más) eredetű szavak miatt jöhet zavarba. A hangzás, a hangsúly és az intonáció sem könnyíti a megértést, hogy a toldalékolás eltéréseiről már ne is beszéljünk. A csángó nyelvjárást anyanyelvükként mind kevesebben beszélik; a szülők – akár ha tudnak is magyarul – inkább románul beszélnek gyermekeikhez, ez ugyanis az a nyelv, amelynek segítségével a későbbiekben érvényesülni tudnak – legyen szó a továbbtanulásról vagy az elhelyezkedésről. Ha ez így folytatódik, a kétnyelvű kisebbség lassan egynyelvűvé válik.

Forrás: keresztszulok.hu / Pákozdi Judit

Moldvában gyakorlatilag csak az 1950-es években, legfeljebb 6–8 éven át volt hivatalos a magyar nyelvű elemi oktatás – falvanként is változó ideig és változó formában. Bákóban (Bacău) néhány évig még magyar tannyelvű tanítóképző is működött. De 1956 után a magyar nyelvű oktatást rendeletileg megszüntették. A magyarul tudók otthon, a családi környezetben tanulták meg a magyar nyelvet, majd a formális oktatás keretei között románul tanultak. Mivel ma egyre többen vannak, akik már a családi érintkezésben is a román nyelvet használják, a csángó nyelv és az általa hordozott kultúra és hagyomány eltűnőben van. Ebben a helyzetben igen komoly szerepe lehet az intézményes kereteken kívüli magyaroktatásnak.

„A moldvai csángó falvakban még ma is elképzelhetetlen, hogy két ember szó nélkül menjen el egymás mellett. Még ha nem is ismerik egymást, két mondatot biztosan váltanak. A legudvariasabb megszólítás, ha keresztanyának, vagy keresztapának nevezik egymást.” (Mit jelent keresztszülővé válni?)

Ezt az ügyet képviseli a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület. Az általuk és társszervezeteik által megszervezett magyar oktatási program keretében ma 26 csángó faluból, körülbelül 2000 gyerek vesz részt magyar nyelvű oktatásban – többnyire az iskolai kereteken kívül. A program finanszírozását részben a szimbolikus keresztszülők biztosítják. 

Aki keresztapává vagy -anyává válik, egy csángó gyermek magyar nyelvi oktatását támogatja. Az anyagiak mellett természetesen lehetőség van közvetlen, személyes kapcsolattartásra is. Ezt a kapcsolattartást segíti az egyesület. A szervezőknek és a támogatóknak nem kis öröm lehetett látni a karácsonyi összejövetelen, hogy azok a fiatalok, akik a magyar oktatási program keretében fejleszthették magyar nyelvi tudásukat, most Magyarországon járnak főiskolára, egyetemre, és tudásukat és tapasztalataikat a csángó közösség és kultúra javára is fordítják.

Forrás: keresztszulok.hu / Pákozdi Judit

További információk

Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület honlapja – itt meg lehet tudni, hogyan válhat valaki keresztszülővé.

A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány

Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége

Lakatos Demeter néhány verse