-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új kutatás rámutatott arra, hogy akár az igen rövid csoportközi interakcióknak is lehet jótékony hatásuk az előítéletekre.
A társas kapcsolatok felkelthetik az érdeklődésünket egy más kulturális vagy etnikai csoport iránt. Az ebből az érdeklődésből fakadó közös cselekvés pedig pozitívan hathat a más kultúrájú csoportokkal kapcsolatos attitűdjeinkre – számol be egy új kutatásról a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Akár a közös érdeklődési kör megtalálása is elegendő ahhoz, hogy társas kapcsolatot alakítsunk ki egy tőlünk különböző csoport tagjaival; és ez a kapcsolat azonnal csökkenti az előítéleteinket az adott csoporttal szemben, de a hatása még hat hónappal később is érezhető – derül ki egy a Psychological Science című folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányból. „A kutatásunk megmutatta, hogy még ha igen rövid ideig is veszünk részt egy másik kultúra szokásaiban, az is jó hatással van a csoporttal kapcsolatos attitűdjeink alakulására. Ráadásul a hatása hónapok távlatából is észlelhető” – számol be tapasztalataikról Tiffany Brannon, a Stanford Egyetem kutatója.
Az elmúlt évtizedek szociálpszichológiai kutatásaiból kiderült, hogy a különböző csoportok tartozó egyének közötti erős kapcsolatok (például szobatársi vagy baráti viszony) fejlesztik a más csoportokhoz való viszonyulásunkat. Ugyanakkor még olyan kis események is, mint például egy közös születésnap, lehetőséget teremtenek arra, hogy a különböző csoportokhoz tartozók megosszák egymással motivációikat, céljaikat. Így ezáltal könnyen találnak közöset is ezek között. Barnnon és Gregory Walton éppen azt vizsgálták, hogy ezek a kis lehetőségek hogyan hatnak a más csoportokkal kapcsolatos attitűdökre.
Első kísérletükből az derült ki, hogy fehér kanadaiak nagyobb érdeklődést mutattak a kínai kultúra iránt, ha egy bemutatkozó beszélgetésben a kínai kanadai társuk utánozta a beszéd közbeni testtartásukat, mint ha az semleges testtartást vett fel. A következő két kísérletükben pedig a társas kapcsolatok és a kulturális bevonódás, illetve az előítéletek közötti relációkat vizsgálták.
Fehér és ázsiai amerikaiak kevesebb implicit előítéletről tettek tanúbizonyságot a latin-amerikaiakkal szemben abban az esetben, amikor megismerkedtek egy latin-amerikaival, akivel valamilyen közös érdeklődési pontjuk volt – például közös kedvenc olvasmány. Ezután részt vettek közösen egy csoportos tevékenységben, amely a mexikói kultúrával volt kapcsolatos. Fontos megfigyelés, hogy abban az esetben, amikor nem vettek részt ilyen, a másik kultúrájával kapcsolatos tevékenységben, akkor az előítéletük szintje nem csökkent. Ez az eredmény a kulturális bevonódás jelentőségére mutat rá. Ráadásul fontos volt az is, hogy a közös tevékenységről úgy gondolják, hogy maguk választották azt szabadon – ellenkező esetben szintén nem csökkent az előítéletességük mértéke.
A kutatók által nem várt eredmény, hogy a rövid laboratóriumi kísérletnek hosszabb távon is volt hatása. Azok a résztvevők ugyanis, akik találkoztak a latin-amerikai személlyel, és a szabadon választott tevékenységben közösen részt vettek vele, hat hónappal később is nagyobb hajlandóságot mutattak a latin-amerikaiakkal való párbeszédre; sőt, pozitívabb attitűdöket mutattak a latin-amerikai illegális bevándorlókkal kapcsolatban is. „Szinte hihetetlen, de egy rövid interakciónak is hatása van a más etnikai vagy kulturális csoportokkal szembeni attitűdökre hosszú távon is. Így akármilyen rövid is egy kapcsolat két csoport tagjai között, ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor a jótékony hatása hosszabb távon is megmarad” – összegzik a tapasztalataikat a kutatás vezetői.
Az új kutatás eredményei igen fontosak lehetnek a multikulturális országok számára, ahol nagyon különböző csoportokba tartozó egyének kell, hogy együttműködjenek iskolákban, munkahelyeken, különböző szociális intézményekben. Érdemes azonban szem előtt tartani azt is, hogy az előítéletek csökkentése hosszabb távon csak akkor valósult meg, ha a résztvevők úgy érezték, hogy önszántukból vettek részt a kulturális kapcsolatban.
Forrás
Engaging in a Brief Cultural Activity Can Reduce Implicit Prejudice