-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hondurasi romvárosok után kutatnak lézerszkenneres letapogató, a LiDAR segítségével a világ egyik legkevésbé ismert vidékén, az érintetlen esőerdőkkel borított La Mosquitia régióban a Houstoni Egyetem régészei.
A lézerszkenneres letapogatás (LiDAR/Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes, egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is.
A hiperspektrális távérzékelés során a látható fény, valamint az infravörös fény tartományában készítenek légi felvételeket. Az eljárás lényege, hogy a vizsgált területről a bejutó fénysugarat a műszer nem három színre bontja, mint egy hagyományos fényképezőgép, hanem annál jóval több, esetenként több száz, néhány nanométernyi hullámhossztartományt képes megkülönböztetni a látható fény határain kívül is. Így akár több száz réteg vastagságú úgynevezett „adatkocka” előállítására van lehetőség, amellyel a felszín speciális tulajdonságait lehet vizsgálni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A projekt keretében a Houstoni Egyetem kutatói négyzetméterenként 25-50 lézerimpulzussal, összesen négymilliárd sugárral pásztázták végig a Honduras északkeleti részén lévő területet. A LiDAR-eredmények előzetes értékelése során több lehetséges régészeti lelőhelyet is megjelöltek a kutatók, a vizsgálati módszer ugyanis néhány méteres pontossággal képes felfedni az esetleges épületeket és egyéb struktúrákat.
A kutatók szerint e régészeti helyszínek között lehet a rejtélyes prekolumbiánus település, a Ciudad Blanca (Fehér Város). A nehezen megközelíthető területen, a dzsungelben lévő városról, amelyet eredetileg Xucutaco néven említettek, elsőként Hernán Cortés (1485–1547) spanyol konkvisztádor, az Azték Birodalom meghódítója számolt be 1526-ban V. Károly német-római császárnak, spanyol királynak írt levelében.
Cristobal Pedraza, Honduras érseke 1544-ben indított expedíciót a rejtélyes város felkutatására. V. Károlynak írt levelében arról számolt be, hogy a hegytetőről sikerült megpillantania a völgyben fekvő várost, ahol a kísérői szerint a tehetőseknek aranytányérokon szervírozták az ételt. A spanyoloknak azonban sohasem sikerült birtokba venniük a várost, amelyet a 17. század közepén hagytak el lakosai.