-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
1914 januárjában szállt fel az első utasszállító repülőgép. Ez akkor még csupán egyetlen utast tudott szállítani. Ma ezernyi repülőjárat szeli az étert, és egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik a levegőben. Hogy jutottunk idáig? – Most megtudhatja a repülés történetét összefoglaló előadásból.
A repülés 100 éves történetét mutatja be a The Guardian által készített interaktív térkép és a hozzá kapcsolódó videó, amit most olvasóink figyelmébe ajánlunk. A nyitóképen a Föld felszínét láthatjuk, rajta pedig követhetjük az elmúlt 24 órában a levegőben levő gépeket, illetve azok útvonalait. Ezt ugyan máshol is megnézhetjük, de a The Guardian képe igen látványos...
Egyszerre nagyjából félmillió ember tartózkodik különböző repülőjáratokon. Az útvonalakat tekintve azt is megnézhetjük, hol sűrűsödnek be a vonalat, és hova repül igen kevés gép. Láthatjuk, hogy Európában és Észak-Amerikában, valamint Kelet-Ázsiában a legsűrűbbek a vonalak.
A Wright-fivérek első repülőgépe, a Kitty Hawk 1903-ban szállt fel.
A térkép felfedezése után a második fejezetben egy kattintás után sok érdekes információt tudhatunk meg a repülés történetéről. Kiderül, hogy a levegőben való utasszállítás mint kereskedelmi ágazat mindössze 100 éves. Az utasszállítás története 1914-ben kezdődik: Tampa Bay-en, Floridában januárban fölszáll az első utasszállító repülőjárat. Eddig a pillanatig a repülés tudósok és feltalálók hóbortja volt, innentől azonban vállalkozók kezdenek működtetni járatokat, amelyek A-ból B-be viszik az utasokat. A repülés a közlekedés egyik formájává válik.
Az első vállalkozó egy floridai üzletember, Percival Elliott Fansler az, aki elindítja a Tampa–St. Petersburg járatot. A két, viszonylag nagy település egymástól nagyjából 20 mérföldnyi távolságban van, és közúton bonyolult, gőzhajón pedig lassú volt köztük a közlekedés. Ideális az új repülőjárat számára... Az igaz ugyan, hogy ezen a repülőgépen egyszerre csak egy ember tudott utazni. A jegyek 5 dollárba kerültek, de az első jegyet egy nyilvános árverésen adták el 400 dollárért (ami ma tízezer dollárnak felel meg) St. Petersburg akkori polgármesterének, Abram C. Pheilnek.
Ekkortól kezdve a repülés története hihetetlen fejlődésen megy keresztül – erről hallhatunk az összeállítás harmadik részében. Jól szemlélteti ezt néhány adat: az eladott repülőjegyek száma 1914-ben 1205, 1917-ben már 3065, 1919-ben 6549. Ebben az évben jött létre az első nemzetközi repülőjárat is London és Párizs között. Nem sokkal később már el lehetett jutni Angliából Ausztráliába repülőn – ez azonban még tíz és fél napot vett igénybe...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ahogyan első, úgy a második világháború is hatalmas technikai fejlődést hozott a repülésben. 1942-ben már 3,5 millió repülőjegyet értékesítettek. Nem sokkal a 2. világháború után megjelentek a sugárhajtású repülőgépek, a járatok és az eladott jegyek száma sokszorosára nőtt. És az addig nagynak tűnő világ izolált helyei lassan összekapcsolódtak, és a világ egyre kisebb lett. Az 1980-as évekre a repülés tömegek közlekedési eszközévé válik – pedig ekkor még meg sem jelentek a fapados légitársaságok. Végül pedig a 2000-es években világválságoktól és terrortámadásoktól lett hangos a repülés története.
Végül az összeállítás negyedik részében arról hallhatunk, hogy vajon korunkban a repülés feszegeti-e a saját határait. Az üzletág növekedése töretlen; sőt bizonyos területeken (például Kínában) gyorsuló ütemben fejlődik. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy meddig bírja a Föld erőforrással, illetve, hogy az okozott környezeti károk mekkorák. A járatok számának növekedésével, a repülőgépek által kibocsátott CO2 mennyisége szintén növekszik, 2050-re elérheti a 2,5 milliárd tonnát. Mindezekkel a problémákkal biztosan kell majd valamit kezdeniük a légitársaságoknak a jövőben. Persze jósolni igen nehéz (főleg a jövőt).
Forrás