Patricia Greenfield, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora úgy döntött, egyes szavak gyakoriságának vizsgálatával próbálja meg kideríteni, hogyan változtak az értékek a nemzetségi szervezetből (német eredetű szakterminussal Gemeinschaft: a vidéki, önfenntartó társadalom) a az állami szervezetbe (Gesellschaft: modern, városias ipari társadalom) való átmenet során. Ehhez a Google Books archívumában található, 1800 és 200 között Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban megjelent könyvek egyes szavai gyakoriságának változását figyelte meg – írja a Popsci tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Úgy találta, hogy fokozatosan nőtt az individualizmussal, önközpontúsággal, illetve anyagi javakkal kapcsolatos szavak gyakorisága. Így például a give ’ad’ ige az 1800-as évek elején jóval gyakoribb volt, mint a get ’kap, szerez’. Az idők folyamán az előbbi gyakorisága lassan csökkent, míg az utóbbié meredeken nőtt, míg a negyvenes évek környékén nagyjából kiegyenlítetté vált, majd némi ingadozás után a hatvanas évek végétől az utóbbi egyre gyakoribbá vált. Hasonlóképpen az obliged ’köteles’ az 1800-as évek elején sokkal gyakoribb volt, mint a choose ’választ’: az előbbi azonban egyre ritkábbá vált, míg az utóbbi gyakorisága az 1920-as évek végéig nagyjából stagnált. Ekkor körülbelül azonos gyakoriságot mutattak: ezután az előbbi gyakorisága tovább csökkent, az utóbbié enyhén emelkedni kezdett – a kilencvenes évektől kezdve pedig meredeken emelkedik.

Kevesebb kötelezettség, több választás
(Forrás: Popsci / Greenfield, Psychological Science 2013)

Az olyan szavak gyakorisága, mint a self ’maga’, unique ’egyedülálló’, individual ’egyéni, individuális’, folyamatosan nőtt a két évszázad alatt, míg az olyanoké, mint az authority ’tekintély’, obedience ’engedelmesség’, belong ’tartozik (valahova, valakihez)’ and pray ’imádkozik’ egyre ritkábbakká. Greenfield szerint kutatása azt bizonyítja, hogy az individualizmus fokozódása nem mai jelenség, hanem évszázadok óta tart, ahogy a vidéki, műszakilag fejletlen környezetből egyre inkább a fejlett technológiájú városi környezetbe költözünk. Az individuális pszichológia megerősödése lényegében alkalmazkodás az új környezethez.

Bár egyes következtetések önmagukban vitathatóak lennének (például a give ’ad’ és a get ’kap, szerez’ sok kifejezésben is szerepel; nem mindegy, hogy I give you ’adok neked’ vagy you give me ’adsz nekem’), az összkép meggyőzőnek tűnik. Ugyanakkor vannak megválaszolatlan kérdések is. Az egyik illusztráción látszik, hogy a child ’gyermek’ szó gyakorisága is folyamatosan emelkedett az elmúlt 200 év során (bár a hatvanas évektől stagnálni, illetve enyhén csökkenni látszik), márpedig ezt aligha tudjuk az individualizmushoz kötni.