Ha már egyszer megvizsgálhatjuk a szavak gyakoriságát az angol könyvekben, miért ne tölthessen el bennünket a büszkeség? Nézzük meg, milyen karriert futottak be a magyar jövevényszavak az angolban! Vegyük például a híres magyar találmányt, a golyóstollat! Közismert, hogy ez (egyik) angol nevét, a birot feltalálójáról, Bíró László Józsefről kapta. Ennek gyakorisági megoszlása a következő:

A biro szó gyakorisága. Vagy mégsem?

A képen azt látjuk, hogy 1780 előtt a szó gyakorisága meglehetősen rapszodikusan és igencsak szélsőséges értékek között ingadozik. Ez bőven elég ahhoz, hogy ezeket az adatokat ne tekintsük mérvadónak. 1780-tól aztán a meredeken, de meggyőző egyenletességgel emelkedni kezd, majd meredeken zuhanni kezd, egyre lankásabbá válik, majd 1900 és 1960 között egy bizonyos szinten stagnál. 1960 után ismét emelkedni kezd, bár a korábbi gyakoriságot többé már nem éri el.

Mindez nagyon szép, de mikor is született meg a golyóstóll?

[...] Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon,[...]

Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt, 1938 végén Párizsba menekült, [...] majd [...] Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását Eterpen, majd később Birome (Bíró és Meyne) néven. (A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják). [...]

[...] Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Franciaországban BIC (Biro Crayon) néven árusította az erre a célra létrehozott Société Bic; ma Bic Cristal néven forgalmazzák, és a világ legnagyobb számban eladott golyóstolla.

(A magyar Wikipédia golyóstoll szócikkéből)

Nyilvánvaló tehát, hogy az 1950 előtti adatok nem lehetnek a 'golyóstoll' előfordulásai. Hát akkor mik? A legkézenfekvőbb feltételezés az lenne, hogy a biro szó már korábban is létezett, csak más jelentésben. Mivel ma ilyet nem találunk a szótárakban, feltételezhetjük, hogy kihalt. Igaz, akik járatosabbak az angol irodalom történetében, azoknak feltűnhet, hogy ott sem találkoztak ilyen szóval. Ha a grafikon alatti táblázatban rákattintunk az 1812 és 1820 közötti adatokra, akkor azonban könnyen kideríthetjük, hogy nem erről van szó, hanem egyszerű karakterfelismerési hibáról. A szúrópróbaszerű ellenőrzés azt mutatta, hogy a karakterfelismerő a him 'őt, neki' szót olvassa bironak! Persze ez a him statisztikai adatait is módosítja. Hogy mennyire? Vesszük öszse a biro és a him szavak előforulási gyakoriságát:

A biro 'golyóstoll' és a him 'őt, neki' előfordulási gyakorisága

Az ábra azt mutatja, hogy a him több nagyságrenddel gyakoribb, mint a biro: az utóbbi gyakorisága szó szerint eltörpül az előbbié mellett, és a grafikonon gyakorlatilag nulla értéket mutat. Azaz míg ez a hibatípus (azaz him helyett biro) erősen torzítja a biro gyakoriságát, a himét alig érinti. (Persze a him gyakoriságát befolyásolhatják más félreolvasási típusok is.)

Ha viszont az 1970 utáni előfordulásokat figyeljük, akkor arra jutunk, hogy a legtöbb biro név – csakhogy ezek nagybetűsök, ezért külön szerpelnek a statisztikában. Vessük tehát össze, hogy milyen a biro és a Biro előfordulási aránya 1950 után:

A biro és a Biro

Látható, hogy Biro nagybetűvel (tehát elsősorban mint név) kétszer-négyszer gyakoribb, mint a biro kisbetűvel, köznévi használatban. Ha belegondolunk, milyen gyakran találkozhatunk a Bíró névvel angol szövegekben, felmérhetjük, milyen gyakori lehet a 'golyóstoll' jelentésű köznév használata.

A Wikipédiában azt olvastuk, hogy a tollat nevezik biro-pennek is. Ilyen írásmóddal azonban egyszer sem fordul elő a korpuszban, ellenben a biro pen szókapcsolatot megtaláljuk:

Ezen ábra segítségével megállapíthatjuk, hogy ez az elnevezés 1953-ban bukkant fel, a hetvenes évek elejére vált igen népszerűvé, 1980-ban volt a leggyakoribb, ám ezután népszerűsége esni kezdett. A kilencvenes években kevéssé volt népszerű, de a 2000-es évekre ismét kissé divatba jött, de korábbi népszerűségét már nem érte el.

De vajon milyen gyakran használják a biro pent a birohoz képest?

Szinte alig. Láthattuk, hogy a kisbetűs írásmód, azaz a köznévi használat messze elmarad a Biro tulajdonnév használatától, ám a biro pen még emellett is eltörpül. Mindez persze nem lenne annyira érdekes, ha biztosak lehetnénk benne, hogy ezek a birok már tényleg a golyóstollat jelentik. De vajon hogyan tudnánk ezt ellenőrizni? Nos, egy biztos: a biro és a biro pen elemek gyakorisága semmiféle korrelációt nem mutat, így inkább az a valószínű, hogy itt is erős befolyásoló tényezővel bírnak a karakterfelismerési hibák.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy nemzeti büszkeségünk előfordulási gyakorisága az angolban olyan alacsony, hogy a hibahatár alatt van. Ami azonban még nagyobb csalódás, hogy ez a hibahatár magasságának köszönhető. Úgy tűnik, a Google Books anyaga messze nem annyira megbízható, hogy nagyon komoly statisztikákat építsünk rá, legalábbis ha vsizonylag ritka elemekről van szó.