-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Google Books statisztikai elemzője arra is jó, hogy nemzeti büszkeségüket ápolgassuk vele. Vagy mégsem?
Ha már egyszer megvizsgálhatjuk a szavak gyakoriságát az angol könyvekben, miért ne tölthessen el bennünket a büszkeség? Nézzük meg, milyen karriert futottak be a magyar jövevényszavak az angolban! Vegyük például a híres magyar találmányt, a golyóstollat! Közismert, hogy ez (egyik) angol nevét, a birot feltalálójáról, Bíró László Józsefről kapta. Ennek gyakorisági megoszlása a következő:
A képen azt látjuk, hogy 1780 előtt a szó gyakorisága meglehetősen rapszodikusan és igencsak szélsőséges értékek között ingadozik. Ez bőven elég ahhoz, hogy ezeket az adatokat ne tekintsük mérvadónak. 1780-tól aztán a meredeken, de meggyőző egyenletességgel emelkedni kezd, majd meredeken zuhanni kezd, egyre lankásabbá válik, majd 1900 és 1960 között egy bizonyos szinten stagnál. 1960 után ismét emelkedni kezd, bár a korábbi gyakoriságot többé már nem éri el.
Mindez nagyon szép, de mikor is született meg a golyóstóll?
[...] Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon,[...]
Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt, 1938 végén Párizsba menekült, [...] majd [...] Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását Eterpen, majd később Birome (Bíró és Meyne) néven. (A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják). [...]
[...] Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Franciaországban BIC (Biro Crayon) néven árusította az erre a célra létrehozott Société Bic; ma Bic Cristal néven forgalmazzák, és a világ legnagyobb számban eladott golyóstolla.
Nyilvánvaló tehát, hogy az 1950 előtti adatok nem lehetnek a 'golyóstoll' előfordulásai. Hát akkor mik? A legkézenfekvőbb feltételezés az lenne, hogy a biro szó már korábban is létezett, csak más jelentésben. Mivel ma ilyet nem találunk a szótárakban, feltételezhetjük, hogy kihalt. Igaz, akik járatosabbak az angol irodalom történetében, azoknak feltűnhet, hogy ott sem találkoztak ilyen szóval. Ha a grafikon alatti táblázatban rákattintunk az 1812 és 1820 közötti adatokra, akkor azonban könnyen kideríthetjük, hogy nem erről van szó, hanem egyszerű karakterfelismerési hibáról. A szúrópróbaszerű ellenőrzés azt mutatta, hogy a karakterfelismerő a him 'őt, neki' szót olvassa bironak! Persze ez a him statisztikai adatait is módosítja. Hogy mennyire? Vesszük öszse a biro és a him szavak előforulási gyakoriságát:
Az ábra azt mutatja, hogy a him több nagyságrenddel gyakoribb, mint a biro: az utóbbi gyakorisága szó szerint eltörpül az előbbié mellett, és a grafikonon gyakorlatilag nulla értéket mutat. Azaz míg ez a hibatípus (azaz him helyett biro) erősen torzítja a biro gyakoriságát, a himét alig érinti. (Persze a him gyakoriságát befolyásolhatják más félreolvasási típusok is.)
Ha viszont az 1970 utáni előfordulásokat figyeljük, akkor arra jutunk, hogy a legtöbb biro név – csakhogy ezek nagybetűsök, ezért külön szerpelnek a statisztikában. Vessük tehát össze, hogy milyen a biro és a Biro előfordulási aránya 1950 után:
Látható, hogy Biro nagybetűvel (tehát elsősorban mint név) kétszer-négyszer gyakoribb, mint a biro kisbetűvel, köznévi használatban. Ha belegondolunk, milyen gyakran találkozhatunk a Bíró névvel angol szövegekben, felmérhetjük, milyen gyakori lehet a 'golyóstoll' jelentésű köznév használata.
A Wikipédiában azt olvastuk, hogy a tollat nevezik biro-pennek is. Ilyen írásmóddal azonban egyszer sem fordul elő a korpuszban, ellenben a biro pen szókapcsolatot megtaláljuk:
Ezen ábra segítségével megállapíthatjuk, hogy ez az elnevezés 1953-ban bukkant fel, a hetvenes évek elejére vált igen népszerűvé, 1980-ban volt a leggyakoribb, ám ezután népszerűsége esni kezdett. A kilencvenes években kevéssé volt népszerű, de a 2000-es évekre ismét kissé divatba jött, de korábbi népszerűségét már nem érte el.
De vajon milyen gyakran használják a biro pent a birohoz képest?
Szinte alig. Láthattuk, hogy a kisbetűs írásmód, azaz a köznévi használat messze elmarad a Biro tulajdonnév használatától, ám a biro pen még emellett is eltörpül. Mindez persze nem lenne annyira érdekes, ha biztosak lehetnénk benne, hogy ezek a birok már tényleg a golyóstollat jelentik. De vajon hogyan tudnánk ezt ellenőrizni? Nos, egy biztos: a biro és a biro pen elemek gyakorisága semmiféle korrelációt nem mutat, így inkább az a valószínű, hogy itt is erős befolyásoló tényezővel bírnak a karakterfelismerési hibák.
Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy nemzeti büszkeségünk előfordulási gyakorisága az angolban olyan alacsony, hogy a hibahatár alatt van. Ami azonban még nagyobb csalódás, hogy ez a hibahatár magasságának köszönhető. Úgy tűnik, a Google Books anyaga messze nem annyira megbízható, hogy nagyon komoly statisztikákat építsünk rá, legalábbis ha vsizonylag ritka elemekről van szó.