-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az orosz nyelv hivatalos államnyelvvé emeléséről szavaznak február 18-án Lettországban, miután a rigai alkotmánybíróság január 20-i döntésében engedélyezte népszavazás kiírását az ezt célzó alkotmánymódosításról.
Elemzők szerint a népszavazás sikere valószínűtlen. A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező balti volt szovjetköztársaságban tavaly ősszel indult kampány a népszavazás kiírására, amely során 183 ezer aláírás gyűlt össze a kezdeményezés támogatására. A lett törvények szerint népszavazás kiírásához legalább a legutóbbi parlamenti választásokon szavazásra jogosultak tíz százalékának, jelenleg 154 ezer választópolgárnak az aláírása szükséges.
A népszavazási kezdeményezés rögös utat járt be, mígnem zöld utat kapott. Először hat független képviselő nyújtott be kérelmet a választási bizottsághoz a kérdés egyértelműbbé tételére vonatkozóan, mivel az eredeti szövegben nem szerepelt az alkotmánymódosítás tartalma, azaz az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítása.
Ezt követően harminc törvényhozó – többségükben a nacionalista Nemzeti Szövetség képviselői – a referendum megakadályozását, illetve a népszavazási törvény felülvizsgálatát kérelmezték az alkotmánybíróságtól. A referendum kezdeményezői válaszul utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba tervük meghiúsulásának esetére, a bíróság azonban nem gördített akadályt a népszavazás elé. Andris Bērziņš [andrisz bérzinys] államelnök szerint az alkotmánybíróság korrekt és történelmi jelentőségű döntést hozott, ugyanakkor egy további nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a népszavazás „a nemzet egyetlen fontos problémáját sem fogja megoldani”. Az államfő múlt hónapban már a parlament elé terjesztett egy, az orosz második államnyelvvé nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot, a törvényhozás azonban leszavazta azt. Valdis Domborovskis [valdisz dombrovszkisz] miniszterelnök a kezdeményezés elutasítására szólította fel a választókat. Hasonlóan tett a nacionalista Nemzeti Szövetség párt is, amely tagja a kormánykoalíciónak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A lett választóknak február 18-án arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a Lett Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely biztosítaná az orosz nyelv számára a második hivatalos nyelv státusát. Az államnyelv megváltoztatása a lett alkotmány öt paragrafusának módosításával lehetséges. A negyedik paragrafus, amely a hivatalos nyelvről rendelkezik, csak referendummal írható át. A népszavazás sikeréhez legalább a választásra jogosultak felének, azaz 772 ezer polgárnak kell igennel szavaznia.
Népszámlálási adatok alapján a volt szovjetköztársaság kétmilliós lakosságának közel 27 százaléka orosz, a nyelvet ugyanakkor a népesség 44 százaléka beszéli – mutat rá a moszkvai RIA Novosztyi hírügynökség. A rigai oktatási minisztérium adatai szerint az ország diákjainak közel egyharmada orosz nyelvű iskolába jár.
A nyelvhasználat a Szovjetuniótól való függetlenség 1991-es kikiáltása óta kényes ügynek számít Lettországban. A szovjet vezetés által szorgalmazott betelepítések révén az oroszok lett lakosságon belüli részaránya a II. világháború és 1990 között négy és félszeresére nőtt. Az elmúlt két évtizedben ezzel szemben az orosz kisebbség panaszkodott hátrányos megkülönböztetésre. A nyelvhasználat ügye azután került ismét középpontba, hogy az orosz kisebbség érdekeit képviselő Harmónia Központ párt a parlamenti helyek 31 százalékát szerezte meg a szeptemberi választásokon – a koalíciós kormányból ugyanakkor kiszorult.
Politikai elemzők szerint a népszavazás sikerének kicsi az esélye. A kezdeményezés ellenzői úgy vélik, hogy a népszavazás a lett nemzeti összetartás próbája lesz az ország destabilizálására irányuló kísérletek fényében, míg annak egyes támogatói – köztük Nils Ušakovs [nilsz usakovsz] orosz származású rigai polgármester – amellett érvelnek, hogy a referendum valójában nem a nyelvi kérdésről, hanem a kormány gazdasági és társadalombiztosítási politikájáról szól.
A kezdeményezés sikere esetén az orosz nemcsak Lettország, hanem egyúttal az Európai Unió hivatalos nyelvévé is válna.