A képviselői indítványt 361 képviselő támogatta, 149 nem ellenében, ami az alkotmánymódosításhoz szükséges háromötödös többséget meghaladja. Amennyiben a szenátus tagjai is hasonló arányban támogatják a javaslatot, egy hasonló tartalmú tervezetet terjeszt a kormány a két ház együttes ülése, a kongresszus elé elfogadásra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Képviselői javaslat alapján ugyanis csak abban az esetben lehetséges alkotmánymódosítás, ha azt népszavazáson is jóváhagyják az állampolgárok. A kormány tervezetét azonban referendum nélkül is elfogadhatja a kongresszus.

Az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében az 1992-ben megszületett nemzetközi egyezményt az Európa Tanács 47 tagja közül 33 írta alá, s 25, köztük Magyarország már ratifikálta. A francia kormány 1999-ben aláírta az egyezményt, de alkotmányos problémák miatt a parlament eddig nem hagyta jóvá. Az alkotmánytanács határozata szerint ugyanis a charta több szempontból is a francia alkotmányba ütközik, amely kimondja, hogy a köztársaság nyelve a francia, valamint nem ismeri el a kisebbségeket.

Nyelvek és nyelvjárások franciaországban
(Forrás: Wikimedia Commons / Hellotheworld / CC BY-SA 3.0)

Az alkotmánytanácsi döntés az elmúlt 15 évben nem akadályozta meg a médiát és az oktatási rendszert a charta és a regionálisnyelvek (baszk, breton, elzászi, katalán, korzikai, kreol) népszerűsítésében, amit helyi szinteken az önkormányzatok is támogatnak. A charta elfogadása ehhez nyújthat törvényes alapot.

A törvényjavaslat szerint az alkotmány kiegészülne egy olyan passzussal, amely szerint a parlament „ratifikálhatja a chartát”, valamint egy nyilatkozattal, amely figyelembe veszi az alkotmánytanács ellenvetéseit. Ez a nyilatkozat megerősítené, hogy a francia nyelv használata minden olyan jogi személy számára kötelező, amely közfeladatot lát el, valamint természetes személyek közötti kapcsolttartásban a közigazgatásban és a közintézményekben kötelező marad.