Legeleu, zsebkendeu
Tényleg annyi mindent tanultak a románok a magyaroktól? Valóban kerülhettek a román népdalokba magyar szavak?
Ferenc egy gyermekkori élményével kapcsolatban kérdez minket:
Gyermekkorom nyarait Kolozsváron töltöttem nagyanyámnál. Az Ő albérlője egy Abrudan nevű kiugrott román pap volt, aki kitűnően beszélt magyarul. Rengeteg érdekes dolgot mesélt nekem, sohasem alázta a magyarokat, csak a Csauseszku rendszert. Emlékszem egy román népdalra hivatkozott egyszer, hogy mennyi mindent tanultak a magyaroktól, de már csak az maradt meg bennem, „legeleu, zsebkendeu”, vagyis a kislány a réten elvesztette a zsebkendőjét. Nincs jelentősége, de tényleg a magyarból kerülhetett át ez a két szó-legelő, zsebkendő- a román népköltészetbe? Abrudán jól tudta ezt 40 éve?
Először is azt kell leszögeznünk, hogy a románban vannak magyar jövevényszavak, és természetesen a román erdélyi és partiumi nyelvjárásaiban még több van, mint az irodalmi nyelvben. Mi több, mivel van román–magyar kétnyelvűség, magyar szavak bármikor átkerülhetnek a románba, és kisebb-nagyobb területeken el is terjedhetnek. Elvben tehát akkor sem zárhatnánk ki, hogy Ferenc informátora igazat mondott, ha semmiféle adatot nem találnánk erre vonatkozóan.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Némi internetes keresés alapján azonban könnyű igazolni az információ helytállóságát. A [legeleu] ejtésmódú szót a román helyesírás szerint legheleunak kell írni, és ezt megtaláljuk egy erdélyi román szótárban:
Legheleu: deal; maidan, toloacă Ex. joacă fotbal ca pe legheleu.
Eszerint a románban a szó jelentése ’domb’, ’mező’ vagy ’megműveletlen föld’. (Érdemes felfigyelni arra is, hogy a toloacă szinonimájaként az ogor, illetve a pârloagă szavakat adják meg, melyek jó eséllyel a magyar ugar, illetve parlag szavaknak felelnek meg. (Persze ez nem feltétlenül jelenti, hogy magyar eredetűek, kerülhettek azonos, pl. szláv forrásból mindkét nyelvbe.) A példamondat azt jelenti: ’focizik a legelőn’.
joacă fotbal ca pe legheleu
(Forrás: Wikimedia Commons / Commander, U.S. 7th Fleet / CC BY-SA 2.0)
De egy szakdolgozatban találunk egy másik példát is:
Akár a bihari románok fordított nyelvi példájában: M-am dus pe legheleu, ca acolo-i mai közelebb. ’A legelőn mentem, mert ott közelebb. Vagy: Am vrut sa cumpar un daralau, s-an loc am cuparat un techeneu. ’Darálót akartam vásárolni, s ehelyett egy tekenőt vettem’.
A második példamondatban felfigyelhetünk a daralau, illetve a techeneu [tekeneu] szavakra: láthatjuk, hogy a román a hosszú magyar [ó], [ő] magánhangzókat kettőshangzóval veszi át.
jebcăndău, japcandău, jebchendeu
(Forrás: Wikimedia Commons / Łeba)
Hasonlóképpen sikerült a zsebkendő nyomára is rábukkannunk, méghozzá rögtön három alakban: jebcăndău, japcandău, jebchendeu. Mivel ez a máramarosi regionális (helyi) és archaikus (régies) alakok szótárában szerepel, feltehetően sosem volt ismert a teljes román nyelvterületen, és az sem biztos, hogy ma is ismert a környéken.
Ferenc informátorának állításai tehát teljesen hitelesnek tűnnek – magának a népdalnak azonban nem sikerült nyomára akadnunk.
Hozzászólások (101):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
101
hun
2014. október 27. 01:32
100
szigetva
2014. október 26. 17:33
99
arafuraferi
2014. október 26. 16:42
@Tempesty: Látom még náci is vagy.
"matriarchálisan patriarchális" pályázhatnál a nyest eddigi legsötétebb hozzászólója címre, akin már a fényvallás se segít.
98
Tempesty
2014. október 26. 13:34
@Krizsa: Az a probléma, hogy folyton kevered az izraelitát meg a hébert! Az izraelita ragozó nyelvű kánaánita a héber meg egy sátáni vallás mentén kreált főként szemitákból álló népirtó törzsszövetség volt! Az izraeliták nyomai vélhetőek fel a szkítáknál, ezt követik tévesen a zsidók amikor szkítának hiszik magukat. Oly két távol eső látásmód, mint a zsidó és judeokrisztián és a fényvallású nincs még egy a földön! Egy bosszúálló Isten , bűnnel születő ember, a patriarchális Istenkép, anyagias látásmód áll szemben egy Jóságos Isten, egy tudással születő ember és egy matriarchálisan patriarchális , spirituális látásmóddal! Bármi amit te héber-Magyar egyezésként tálalsz abból ered, hogy a héber nyelvet az arámiból, babiloniból, arabból, asszírból tákolták össze! Az arámi ragozott és azonos szógyökrendszerrel bírt mint a Magyar! Az arámiak róttak, hemzseg a rovásaiktól a Közel-kelet!
97
arafuraferi
2014. október 26. 11:32
@hun: "Matyó kínai hun császár" egyre jobban kiüt téged ez a szer
96
menasagh
2014. október 26. 10:59
@Krizsa:
Héber készár, római cesar, magyar császár...ez idáig érthető viszont a héber írás még mikroszkopikus leletekben sem tartalmaz mai latin írásformát..tehát ?...hozzáhasonították...ráfogták...
a kínai császár honnan ered ?
95
Krizsa
2014. október 26. 10:40
@szigetva: Több előtanulmányt, Szigetva. A szárdok (szardenák és sekelesek (két héberül is érthető szó:-) meg az ETRUSZKOK nem a rómaiaktól vették át a nyelvüket, hanem ők a "tengeri népek"... és pontosan a Közel-Kelet felől érkeztek. A görögök se léteztek még az akkád-arám-héber nyelv kialakulásakor. Az egész római kor pedig mindezeknél későbbi.
94
szigetva
2014. október 26. 10:12
@Krizsa: És az vajon hogyan lehet, hogy (1) a görögök K-val írták át a rómaiaktól hallott Cicero, Caesar nevet, (2) a szárdok a mai napig [k]-nak ejtik a latinoktól örökölt C-t (nehogy már azon az isten háta mögötti helyen Izraelből hallottak volna erről), (3) az i.e. 7. századi praenestei fibulán ezt találjuk: MANIOS MED FHEFHAKED NVMASIOI, vagyis a facio [k]-ja K-val van írva, (4) hogy a latinban minden szóban ingadozik a [ʦ]/[ʧ]/[s] (ahogy tetszik) és a [k] (pl. [faʦiō]~[faktũ], [lōkus]~[lōʦī])?
Elég alaposan utána van annak nézve, hogy mi is az a vulgáris latin, hosszú könyveket írtak erről, magyarok is (ajánlottam is talán már Hermann Józsefét).
93
Krizsa
2014. október 26. 09:29
@menasagh: A mai Izreal tengerpartján vannak a római "Császárváros" romjai. A császár héber neve készár, a romvárosé: Készária. Tehát a latin C kiejtése: K. Az ú.n. "irodalmi" latin nyelv, gyanítom, csak a R. Birodalom bukása után lett kiművelve. Nem tudták, hogy pl. a C-t hogyan kellett volna ejteni. (Még én is úgy tanultam a gimiben, hogy azt máig se tudjuk.) Nahát csak át kellett volna lépni a szomszédba, mert ott azóta is tudjuk.
Ja és nem véletlen ám, hogy keverték! Mert a héberben van egy második K is, a K/Ch változó hang. Azt meg pontosan úgy írjuk, mint a C-t, csak tükörből (s az írásirány is fordított). Szóval ügyeskedtek, a hatalmas héber könyvtárakból fordítgattak lefelé mindent: pl. a híres római jogrendszer alapjait (is)...
Egyszer utána kellene már alaposan kutatni, hogy mi is az a "vulgáris", ami nem az "irodalmi" latin.
92
menasagh
2014. október 26. 08:52
mi császáraink ők császáraik...na de mondcsak ha már császárokról beszélünk a császár szó honnan ered ...mert az ismét elég meredeknek tűnne, hogy két ellentétes írányból közeledő ember ugyanúgy nevezze a nagyjait.
91
hun
2014. október 25. 20:42
ellenben a mi császáraink, akikkel mink magyarok dicsekedhetünk, az Maotun a bátor, Matyó kínai hun császár.
Csi-csi, a kirgizek ősatyja, a kínai parasztok felszabadítója, szintén császár, vagyis kajszaar.
királyaink azaz agathürjeink, Arpad, a Zabtól Armeniaig a párducbőrös Arpachshad.
az aradi, arvadi, elati Arpad.
a méd szkíta királyok, Barbatua és fia
Madüatha, szkíta király, a perzsák visszaverője.
maharaja Moga, vaszilosh vaszilan, Gandhara, Tashila, Parthia Kabul királya
Voloamber (Balambir), Hunor fia, Magor unokaöccse, aki az uruki keresztény gizeian Magur unokája.
Athira, Buda, Rugila Mundzsuk Uldin birum voz Karaton birum voz
Maugerisz király, Dentu-Mogeria királya,
Lebed, az Onoguriai Levedia vezére, Álmos és Árpád megyeri vezérek, a magyar törzsszövetség fővezére, Magyarország királya
és Mátyás király.
nem mondom, h Matyó finom volt mint egy matyóhímzés, de komplexusos gyilkos nem volt.
90
hun
2014. október 24. 22:54
nem attól függ.
se attól h te mit gondolsz ők mit tennének.
a valóság (történelmi valóság, vagyis tény) attól független.
az igazság meg mi? mindig kiderül
89
menasagh
2014. október 24. 11:33
@hun:
pedig beletennék ha volna...:)
88
hun
2014. október 24. 11:08
@menasagh: a történelem tele van hazugságokkal.
félremagyarázásokkal, terelésekkel és elhallgatásokkal. jobb, ha ezzel tisztában vagy, mielőtt elkezdesz a történelemmel foglalkozni.
a románok se fogják beletenni a gyilkos császárokat a történelmükbe. de a fasisztaliberál világban lehet h érdem lesz ártatlanokat és fegyverteleneket ölni (mint azt a románok százszor megtették).
87
menasagh
2014. október 23. 13:54
@hun:
Egyszerűen arra, hogy mivel Romániában születtem ésélek itt tanultam de sem történelemben sem sehogy nem hallottam ezt a nevet....pedig egyszer ha valami a románhoz köthető volt azt belefoglalták a saját történelmükbe.
Az összes hozzászólás megjelenítése