Mindannyiunknak van egy mentális térképe a városról, faluról, ahol lakunk. Ahol sokat járunk, ott útba is tudjuk igazítani azt, aki nem ismerős a környéken: ismerjük az utcák nevét és elhelyezkedését, talán a fontosabb látnivalókat és boltokat is. Mentális térképünk szélei egyre fakulnak, ahogy távolodunk a sokszor bejárt területtől. Az igény, hogy könnyebben tájékozódjunk nagyobb területen is, átlássuk a környezetünk adta lehetőségeket indokolta a valódi térképek létrejöttét, standardizálását, sokszorosítását. A sokszorosított térképek a helyszínek módszeres felmérésére alapoznak, és megpróbálnak átláthatóvá és utazhatóvá tenni egy adott területet. A kartográfia sokat fejlődött az elmúlt évszázadok alatt, nagy utat tett meg a Magyar Királyságról készült első térkép óta, amely Lázár deák munkája volt valamikor 1528 előttről. A térképek készítéséhez viszont azóta is elsősorban gazdasági érdekek fűződnek, így ezek nem feltétlen azt jelenítik meg, ami számunkra fontos, hanem ami a térképkészítő szerint fontos a közösségnek – és el is adható annak.

Az OpenStreetMap egy szabadon szerkeszthető, online térkép, amely egyesíti a közösség érdekeit és a módszeres pontosságot. Az OSM úgymond a térképek wikipédiája, egy platform, amin bárki megjelenítheti, ami számára vagy szerinte a közösség számára fontos egy településen, legyen az túraútvonal, orvosi rendelő, köztéri szobor vagy bringatároló. Az így létrejött térképes adatbázist bárki szabadon használhatja, akár üzleti célokra is, mindössze meg kell jelölnie a forrást.

Az OpenStreetMap főoldala

OpenStreetMap vs. Google Maps

Kézenfekvő a kérdés: minek ez mind, ha ott a Google Maps? Az egyik fő probléma a cég térképes szolgáltatásával, hogy annak a stratégiának a része, amely során a Google mindenhol jelen próbál lenni az életünkben. Ez nem csak amiatt problematikus, mert ki tudja, mennyire szól majd bele életünkbe a Google, ha nagyjából mindent tud rólunk, hanem mert monopóliumra törekszik az általa kínált szolgáltatásokban. Ha minden netes térképet a Google szolgáltat, akkor mindenki azt fogja látni, ami a Google-nek érdeke: azaz amiért fizetnek neki. Hisz pénzből él a Google is, ezért ugyanúgy, ahogy a keresési találatait, a térképes felületen feltüntetett pontokat is gazdasági érdekek diktálják. 

A Google-lel szemben az OSM tisztán szabad adatokra épül, nincs tulajdonosa, így nincs érdekeltsége sem. Az OSM honlapján látható térképen az jelenik meg, amit a közösség fontosnak talál, így nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kulturális és szociális helyszínek, illetve a kisebb kereskedők. Mindemellett mára az OSM a legtöbb helyen megelőzte a Google Maps minőségét.

Kerékpáros útvonaltervezés a Merretekerjeken

Egyre több honlap és szolgáltatás épít az OSM adataira és platformjára itthon is. A Merretekerjek például egy nonprofit térkép és útvonaltervező kerékpárosoknak, ahol előnyt élveznek a biztonságos, kerékpárbarát utak. A Köztérképen egy lelkes közösség gyűjti össze és fotózza le a köztéri szobrokat, majd OSM-térképen mutatják meg a szobrok helyszínét. Az Arcanum oldala régi képeslapokat helyez el arra a pontra, ahol a rajtuk látható fotó készült. A Route4You pedig feltünteti, hogy egy adott hely megközelíthető-e kerekesszékkel, babakocsival. (A térképük még csak demó, de hamarosan a magyar a verzió is működőképes lesz.) A Mol Bubi oldalán is OSM-térképet láthatunk.

Színes, szagos

A térkép főoldalán látható design csak egy lehetséges megjelenítése az OSM adatainak. Bárki letöltheti a teljes adatbázist, és készíthet egy saját térképet, ahol az illető maga választhatja ki, mit és hogyan jelenít meg. A térkép pedig annak köszönheti a minőségét, hogy a szerkesztők folyamatosan frissítik, így egy új út, egy ledózerolt épület vagy egyéb változás igen hamar megjelenik a térképen. Az OSM hátránya a Google Maps-szel szemben, a Street View hiánya, ám szép lassan, közösségi úton-módon ez is megoldódik: rengeteg mobillal vagy akciókamerával készített felvételből összetevődnek szabadon használható utcaképek.

A magyar OSM-közösség több csatornán vitatja meg a felmerülő problémákat, új lehetőségeket: van levelezőlista, Facebook-csoport, havi rendszerességű (ám kissé túl tech-orientált) meetup. A térkép lelkét mégis főleg a „cselekedj helyben” elve adja, azaz amikor a felhasználók megrajzolják az általuk legjobban ismert helyet: a lakóhelyüket és környezetét.

Bárki lehet kartográfus

A szerkesztés alapját a Bing által kölcsönzött műholdkép képezi, amelyet az OSM-esek csak szerkesztési célra használhatnak, az ezen látottakat tudják átrajzolni a térképre. Emellett egyre többen döntenek úgy, hogy ortofotójukat (koordinátákkal ellátott, függőleges légifotó) felajánlják az OSM számára vagy szabadon elérhetővé teszik, így egyre jobb minőségű térképet lehet rajzolni Magyarországról. Ennek remek példája Törökbálint.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A térképet többféle módon szerkeszthetjük. Regisztráció után a honlapon találjuk az úgynevezett iD-szerkesztőt, ami egy könnyen használható vizuális szerkesztőfelület, ahol rajzolhatunk, majd felcímkézhetjük a létrehozott objektumot (ház, földút, vegán étterem, stb.). Haladóbbak letölthetik a JOSM-et, ami jóval több funkcióval rendelkezik. Ezen kívül számos mobilapplikációval is tudjuk szerkeszteni, illetve használni a térképet. Kezdetnek érdemes ellátogatni az OSM wikire, ahol megtanulhatjuk a szerkesztést az alapoktól kezdve.

Az OpenStreetMap szerkesztése remek helyismereti gyakorlat. Kis részben játék, ahol újra felépítjük a világot, hogy jobban megismerjük, és megértsük, min lehet javítani. Nagyobb részt mégis komoly adatfelszabadítási háború, amely során visszaadjuk a köznek a jogot, hogy pontosan ismerhesse saját környezetét, fizetés nélkül tudhassa, mi hol található a világban.

Felhasznált irodalom és olvasnivalók

OpenStreetMap

OSM wiki angolul

OSM wiki magyarul

OSM-kézikönyv angolul

Social Cartography: The Art of Using Maps to Build Community Power

Switch2OSM

Why the world needs OpenStreetMap