@lcsaszar: Ne fantáziálj. Soha életemben nem gépeltem. Csak számítógépeim voltak, eleinte bizony méregdrágán.

Valami (több valami) elakad már, de amíg teljesen nem írom át a nagy könyvemet (még kb. 5 hónap) addig nem váltok át az új HP-re.

@honestesiologist, @Krizsa: Aki a számítógépek elterjedése előtt sokat dolgozott írógépen, az ösztönösen o-t gépel 0 helyett, mivel az írógépeken lespórolták a 0-t. Ugyanez a magyarázata, hogy egyesek a szövegbeviteli ablak vége felé kötőjellel elválasztják a szavakat, és az enter gombbal új sorba mennek.

@honestesiologist: Technikai probl. így gyorsabb.

@Krizsa: Te miért használsz nullák "0" helyett "o" betűket a számokban?

@Fejes László (nyest.hu): Én azt mondanám, hogy ezek a dolgok nagyrészt annyira szubjektívek, hogy tudományosan nem is lehetne róluk semmit nyilatkozni. Amit a szakirodalom mond a baszk nyelvjárásokról, ilyen alapon elmondhatná ugyanazt az angol és a spanyol nyelvjárásokról is; de az is igaz, hogy egy tanult ember sosem fog olyan nagy különbségeket érezni két távoli nyelvjárás között sem.

@Sultanus Constantinus: Hasonlóan éppen nyilatkozhatna egy horvát is a szerbről... Régóta köztudott dolog, hogy az identitás, az attitűd határozza meg az ilyen kérdéseket, nem a különbségek foka. Nyuilván egy baszk a nemzeti egységet szeretné kidomborítani, így próbálja jelentéktelennek feltüntetni a különbségeket.

@Sultanus Constantinus: Először is kösz, mert mindenre odafigyelek.

Másodszor: én természetesen biztos vagyok benne, hogy mindig a sokkal régebbi alak a döntő, mert 9o%, hogy az HOZTA a kifejezést. Csakhogy mivel én a szőkés-vörös, kékszemű, fehér-szeplős bőrű askenázi zsidót tekintem a héber nyelv "atyjának"

ami csak az afrikai sémi nyelvek hatására lett sémi -"másmilyen",

... Az pedig ÓKELTA,

tehát szerintem távoli eredetében a héber is az ... így ez a két nézőpont találkozhat. Egy biztos: a "latinos" nyelveknél a héber (most már sémi héber) is)min. 1ooo évvel idősebb:-).

@Krizsa: Az angol "yes" (német ja stb.) egy indoeurópai *ye 'már(is)' tőre vezethető vissza (vö. latin iam, spanyol ya, olasz giá 'már'). Amiről te beszélt, az az "is" az angolban (német ist, latin est, perzsa (h)ast, szláv jeszt stb.), és egy indoeurópai *hesti alakot feltételeznek. A kettőnek nincs köze egymáshoz.

@Sultanus Constantinus: Az angol jesz, a szárd eszte, az orosz jeszty rokonszavai a héber jes = van szónak.

A szárdok neve szerintem a héber (inkább akkád szó kellene, de azt nem tudom) szarád = túlélte, fennmaradt szóból eredhet - talán az utolsó özönvíz (i.e. 8ooo) túlélőiként - "tengeri népek".

@Mackósajt: Azoknak a nyelveknek nem változnak (évezredek alatt sem) a rövid alapszavaik, amelyek mássalhangzó vázakra épülő értelmeket hordoznak. Az ilyen nyelvekre az alapszavakból felépülő igen nagy, gyakran többszázas szóbokrok jellemzőek. Ezeknél, ha csak egyetlen alapszó is megváltozna, százával válnának értelmetlenné a szavaik - de ilyen eset nem létezik. Ezért olyan stabilak a sémi nyelveken kívül - a később már ragozóvá váló finn és a magyar is.

@Mackósajt: Nekem egyébként ez a kedvenc témám. A spanyol nyelvészek hajlamosak mindenre ráfogni, hogy az "baszk kölcsönhatás" eredménye, amikor semmilyen bizonyítható érvük nincs rá azon kívül, hogy a baszk ma(!) fonetikailag hasonló. Na de honnan tudják, hogy milyen volt 2000 éve és azt, hogy nem éppen fordítva történt, hogy a kelta, majd a latin és a kialakuló újlatin nyelvek hatására lett a baszk hasonló a spanyolhoz? Ezt senki sem tudja, csak feltételezések vannak, ami alapján mindkét nyelv tök más volt régen, mint most. De ez is csak nagyon felületes, mert L. Trask pl. gyönyörűen leírja néhány pontba összeszedve, hogy tkp. a baszk és a spanyol mennyire NEM hasonló fonetikailag.

Erről írtam én is: www.elmexicano.hu/2015/02/baszkok-altal-beszelt-latin.html

@Sultanus Constantinus: Persze hogy nem. Minden nép egyforma idős. Esetleg abban az értelemben lehet egy nyelv (nem egy nép) régebbi, hogy kevesebbet változott egy adott idő alatt, de speciel arról pont fogalmunk sincs a baszk (illetve az ahhoz vezető időbeli dialektus-kontinuum) mennyit változott 5000 vagy 7500 év alatt.

És igen, én is olvastam a szárdban meglévő szubsztrátumról. A szigeten feltehetően egy nem indoeurópai nyelvet beszélhettek a római hódítás előtt. Hogy aztán ez mennyire állt közel a korabeli "ősbaszkhoz", az egy más kérdés.

@Mackósajt: Igen, de a vita lényege az, hogy nem a baszkok jöttek 7500 éve, hanem az első földművelők(?) ("agricultores"-t ír a spanyol cikk, nem tudom, mi erre a magyar szakszó), tehát mindenképpen hülyeség azt állítani, hogy A BASZKOK egy 7500 éves nép. Épp ezt magyaráztam az ismerősömnek is: ez ugyanakkora hülyeség, mint pl. azt mondani, hogy a spanyolok egy 2300 éves nép, mert a rómaiak ennyi ideje tették be a lábukat a félszigetre -- csak éppen a rómaiak =/= spanyolok, csak ugye (kis) részben.

"Egyébként Európában a szardíniaiak a viszonylag legtisztább leszármazottjai a kora újkőkori "elsőhullámos" európai földműveseknek, és őket szépen asszimilálták nyelvileg a rómaiak."

Na, ez megint egy rendkívül érdekes téma, mert éppen a szárd az, amely bizony -- amellett, hogy bizonyos tekintetben a legkonzervatívabb -- elég erős szubsztrátumhatást is mutat, méghozzá pont olyasmiket, amelyeket a baszkkal is összefüggésbe szoktak hozni: pl. a szókezdő r- elé való betoldás, ahogy a baszkban és a gasconban: regem > urrei (baszk errege); vagy pl. az [au] > [a] a mindenhol máshol szabályos [au] > [o(u)] helyett (kivéve a román, ahol megmaradt: aurum > aur): paucum > pagu; de a legérdekesebb, hogy a mássalhangzóra végződő szavakat megtoldják egy magánhangzóval, ráadásul illesztéssel: cantas 'énekelsz' > [kantaza], est 'van' > [eszte]~[eszti], sardos > [szárdozo]~[szárduzu].

@Sultanus Constantinus: A régi elképzelés nem az volt, hogy 7500 éve jöttek, az az új elképzelés. A régi az volt, hogy a középső kőkori (mezolitikum) vadászó-gyűjtögetők valamiféle relikvia leszármazottjai voltak, a nyelvükkel együtt. Ez az elképzelés egyébként már régóta minimum félhalott vagy inkább zombi volt genetikai oldalról, a területtel foglakozók közül - az eredményekről beszámoló eredeti cikk az absztraktban meglepetést hangoztató (tettető?) szerzőin kívül - legfeljebb a National Geographic enyhén visszamaradott "szakértőit" lephette meg a mostani eredmény.

Az 5000 (pontosabban 5500) év a mostani kutatás legidősebb mintáinak a kora egyébként, és nem a földműves népesség érkezésének az ideje.

És valóban, a nyelv ilyen erőteljes összekapcsolása a genetikával nem kicsit erőltetett.

Egyébként Európában a szardíniaiak a viszonylag legtisztább leszármazottjai a kora újkőkori "elsőhullámos" európai földműveseknek, és őket szépen asszimilálták nyelvileg a rómaiak.

@Fejes László (nyest.hu): Adalék: a baszk ismerősöm megelőzött, belinkelte ugyanezt a cikket egy baszk forrásból. Mit gondolsz, ők hogy hozták le? "A baszkok 7000 évvel ezelőtti földművesek leszármazottai" :D

A nyelvjárásokról meg azt mondta, hogy ez csak egy mítosz, nincsenek nagyobb különbségek, mint a spanyolnál, és egyedül a zuberoait nehezEBB megérteni.

@Fejes László (nyest.hu): "Na jó, de ennek mi értelme, ha az a cikk ugyanazokon a tévedéseken alapszik, mint a BBC cikke, amit éppen helyre kellett raknunk?"

Én egy szóval nem mondtam, hogy nem értek egyet a cikketekkel, épp ellenkezőleg. Ezt akartam csak azzal a mítosszal kiegészíteni, amit a spanyolok terjesztenek, mivel így jön le igazán a kontraszt.

"A szakirodalom egyértelműen azt mondja, hogy az egyes változatok között komoly megértési nehézségek vannak, itt meg annyi különbséget sem látni, mint bármelyik magyar nyelvjárás és az irodalmi nyelv között."

Nem tudom egyik állítást sem megcáfolni, de megkérdezek egy baszk ismerőst (aki többek között részt vett a sztenderd nyelv kidolgozásában), hogy ezt ő hogy látja.