A feladat

A Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek feladata az, hogy terjesszék az illető ország kultúráját, nyelvét. Mindez az anyaország, valamint a hazánkban működő nagykövetségek anyagi támogatásával valósul meg. Az intézetek tevékenységének fő iránya a kulturális rendezvények (zene, tánc, színház, irodalom) lebonyolítása, nyelvtanfolyamok koordinálása, kiállítások szervezése.

Kiterjedt kapcsolatok, bejáratott programok – szoros együttműködés

A Goethe Intézet budapesti központja 1988 óta működik. Kínálata tükrözi a német társadalom sokszínűségét és a pezsgő német kultúrát. Bel- és külföldi partnerei ebben igen fontos szerepet játszanak. Az intézet számára a kulturális programok, valamint a nyelvi képzések mellett az is fontos, hogy segítse a színvonalas fordítások létrejöttét.

Az intézet könyvtárosától, Marton Erikától kapott tájékoztatás szerint az intézet több műfordítói pályázaton keresztül kívánja támogatni az eredeti német művek fordítását és megjelentetését. Elsődleges célkitűzésük, hogy támogatói programjaik révén elősegítsék a tudományos írások, a magas színvonalú művek, a gyermek- és ifjúsági irodalom, valamint a nem szépirodalmi művek minél szélesebb körben való terjesztését. Műfordítói támogató programjuk harminc éves múltra tekint vissza, amely időszak alatt 4000 könyv 45 nyelvre történő fordítása, valamint kiadása vált lehetővé.

A számok is beszédesek, de emellett Nádori Lídia műfordító is elismerően nyilatkozott a Goethe programjairól, megerősítve a fentieket. Úgy látja, hogy a német nyelvterülettel állunk a legjobban, legalábbis német nyelvterületen jobban támogatják a magyar művek külföldi kiadását, mint például francia vagy angol nyelven. Ennek megfelelően a német vonalon arányaiban több és jobban működő program áll rendelkezésre a műfordítók számára.

A Goethe Intézet pályázat feltételei között szerepel, hogy a projekthez nem német kiadókat kell választani. Ezen kívül a pályázónak érvényes megállapodással kell rendelkeznie. További feltétel, hogy az adott mű más programokon keresztül nem részesülhet támogatásban. A jelentkezési lap mellé több részből álló mellékletet kell benyújtani. A támogatói bizottság minden évben kétszer ülésezik; ekkor bírálják el a beérkezett pályázatokat. Az elmúlt évek során olyan művek láttak napvilágot, mint például Hesse, Thomas Mann vagy akár Kleist könyveinek fordításai.

A Francia Intézet könyvtámogatási programot, valamint fordítói ösztöndíjat is működtet a francia művek fordítása érdekében – mondta el Horváth-Ivelics Zsanett, az intézet könyvtárosa.

A Kosztolányi Könyvtámogatási program 1993 óta működik a Francia Külügyminisztérium támogatásával. Itt a francia nyelvű szerzők magyar nyelvű kiadása a cél. A fő szempont az, hogy olyan művek lássanak napvilágot magyar nyelven, amelyek már régen, vagy egyáltalán nem kerültek kiadásra Magyarországon. A Kosztolányi programon keresztül a könyvkiadóknak nyújtott anyagi támogatással a korábbi, gyengébb minőségű fordítások újra, színvonalasabbra történő leváltása kerül előtérbe. A pályázati anyagot a könyvkiadó nyújtja be a Francia Intézet számára, ahol egy szakmai zsűri bírálja el, a kulturális tanácsos elnökletével.

A Francia Intézet fordítói ösztöndíja a fiatal műfordítók szakmai fejlődését kívánja segíteni. Pályázni 1–3 hónapos kurzusra lehet. Személyenként havi 1800 euró támogatás áll rendelkezésre, amely nem tartalmazza a Franciaországba való kiutazás költségét. A program évente kétszer indul: a januári ösztöndíjra október 30-ig, a júniusban indulóra pedig március 30-ig lehet jelentkezni.

Az olasz irodalom minél szélesebb körű terjesztése érdekében az olasz Külügyminisztérium különböző díjakat adományoz és költség-hozzájárulásokat ajánl fel az olasz nyelvű szépirodalmi és tudományos munkák idegen nyelvre történő fordítása érdekében. A díjak a nagyközönségnek szóló televíziós sorozatok, rövidfilmek és nagyjátékfilmek szinkronizálására, illetőleg feliratozására is kiterjednek.

A díjakra és költség-hozzájárulásokra vonatkozó pályázatokat az Olasz Kultúrintézethez lehet minden évben kétszer, március 31-i, valamint szeptember 30-i határidővel benyújtani. Azok a pályázatok nyerhetnek el díjakat, illetve kaphatnak költségtámogatást, amelyek alapvetően az olasz nyelv és kultúra külföldi terjesztéséhez járulnak hozzá, és a pályázatban megjelölt mű idegen nyelvű fordítására vállalkoznak. Pályázatot kiadók, fordítók, producervállalatok, szinkronstúdiók, terjesztőcégek, valamint olaszországi vagy külföldi székhelyű kulturális és nemzetközi intézmények nyújthatnak be. A pályázatokat a területileg illetékes olasz kultúrintézeten (itthon a budapesti Olasz Kultúrintézeten) keresztül a pályázó országában lévő olasz nagykövetségnek címezve kell benyújtani. Az illető nagykövetségek és olasz kultúrintézetek az adott területen érvényes kultúraterjesztő lehetőségeik realitásait figyelembe véve fogalmazzák meg az egyes pályázatokkal kapcsolatos véleményüket, és döntenek a díjazottakról.

Az esetek nagy részében a kiadó kiemelt szerepet kap a pályázatok során. Hiszen önmagában, kiterjedt szakmai kapcsolatok nélkül ad hoc jellegűvé válik a lebonyolítás. „Kiadói háttér, külföldi kiadói kapcsolat nélkül magyar szerzők idegen nyelven való itthoni megjelentetése nem lehet eredményes, mert külföldi kiadói háttér nélkül a lefordított mű nem kerül a külföldi terjesztői hálózatba, tehát sohasem jut el a külföldi olvasóhoz. A fordítások támogatása mellett a külföldi kiadók támogatását is fontosnak tartjuk, mert a lefordított művek csak kiadói programok keretében és kiadókon keresztül válnak ismertté külföldön” – tette hozzá Koszta Gabriella, a Jelenkor Kiadó marketingmunkatársa.

Háttérbe szorult és lezárult programok

A Budapesti Cervantes Intézet a Magyarországi Spanyol Nagykövetséghez tartozó Spanyol Kulturális Intézet, amelynek célja a spanyol nyelv, valamint a spanyol és latin-amerikai kultúra Magyarországon való oktatása és népszerűsítése. Az intézet mindezt nyelvtanfolyamok, kulturális programok szervezésével kívánja elősegíteni, önálló műfordítói programot azonban nem tart fenn. Műfordító kiírásokkal a magyarországi Spanyol Nagykövetség rendelkezik, az ez irányú programok az oktatási attasé hatáskörébe tartoznak.

A Cervantes Intézet épülete a Vörösmarty utcában, amit a magyar köztársasági elnök és a spanyol trónörökös jelenlétében avattak fel 2004. szeptember 8-án.
(Forrás: MTI, Kovács Tamás)

A Finnagora kulturális és művészeti tevékenységének célja a finn művészeti ágak szakmai kapcsolatainak promotálása Magyarországon és a szomszédos országokban. A Finnagora elsődleges célja, hogy növelje a finn művészet jelenlétét és exportlehetőségeit.

A Finnpad finn színházi exporttal foglalkozó projekt, amelynek koordinálását a Finnagora végzi. A Finnpad a finn drámairodalmat és kortárs színházat mutatja be Magyarországon és a szomszédos országokban. A finn Oktatási Minisztérium kulturálisexport-támogatásával megvalósuló projekt célja új kapcsolatok, műfordítók, kiadók és színpadok felfedezése a finn dráma számára. Önálló műfordítói program azonban nincs a Finnagora szervezésében; a kérdéssel csak érintőlegesen foglalkozik.

A budapesti Lengyel Intézet jelenleg nem rendelkezik önálló műfordítói programmal. Esetenként azonban vannak kiírásai fiatal tehetségek számára. Legutóbb 2007-ben volt ilyen kezdeményezés, amikor a Nagyvilág folyóirattal történő együttműködés során 35 évnél fiatalabb, önálló kötettel nem rendelkező műfordítók kaptak lehetőséget. A jelentkezőknek egy előre meghatározott lengyel elbeszélést kellett lefordítaniuk. A legjobb három műfordítást díjazták: az első helyezett egy lengyelországi nyári egyetemi kurzuson vehetett részt, a második 20 000, a harmadik pedig 15 000 Ft jutalmat kapott.

A lengyel irodalom magyarországi kiadásának támogatásában 1998 óta a krakkói Könyv Intézet (Instytut Ksiazki) tölt be igen fontos szerepet különböző műfordítói programjaival (fordítói adatbázis, ösztöndíjak, valamint rezidenciaprogramok, műfordítói kongresszus, fordítói díjak, sample – fordítási program), illetve a kiadás és fordítás költségeinek finanszírozásával – tájékozatott Ádám Andrea, a budapesti Legyel Intézet PR- és sajtókapcsolati munkatársa.

Az egykor műfordítói tevékenységéről is híres British Council 2006-os átalakulása óta nem támogat ilyen jellegű tevékenységet. Jelenleg oktatási és kulturális szolgáltatóként működik, elsődleges célja a tudás és kreativitás megosztása a különböző kultúrák között. A brit oktatási módszereket és az angol nyelvet népszerűsíti, továbbá a kulturális kapcsolatok megerősítésén dolgozik. A korábban működtetett műfordító műhely már a múlté, nem támogatja a kortárs brit költők műveinek magyarra fordítását.

A gyakorlat – tapasztalatok a programok megvalósításáról, hatékonyságáról

Egy-egy pályázat során a fordító és a kiadó gyakorlati együttműködése ugyanolyan fontos, mint maga a kiírás. Kérdés, hogy ki presszionálja inkább a pályázat benyújtását, ki az, aki folyamatosan figyeli a kiírásokat? Ki állítja össze a pályázati anyagot, ki az operatív lebonyolító egy-egy programban? Ahogy kiadói oldalról megtudtam, mindez esetenként változik. Van úgy, hogy a kiadó keres fordítót, de az is előfordul, hogy a fordító jelentkezik a kiadónál és tesz javaslatot bizonyos mű lefordítására. Ha a kiadó elfogadja a fordító javaslatát, és jóváhagyja a fordítandó mű kiadását, azzal magára vállalja a pályázati anyag összeállítását és az egész program operatív lebonyolítását is. Ezen túlmenően lektoráltatja a fordítást, gondoskodik a szöveg gondos megszerkesztéséről, valamint megszervezi a kiadott mű promócióját, és sajtóreklámot is biztosít. A lefordított és forgalomba hozott művek bemutatásában igen nagy szerepe van az intézeteknek.

A kiadók programjának gyakran fontos része a külföldi kortárs szépirodalom kiadása. Ennek megfelelően gyakran pályázik fordításokkal különböző országok kulturális intézeteinél és kulturális alapítványoknál is. Előfordul, hogy egy mű kiadásához szükséges anyagi forrásokat több pályázatból tudják biztosítani, mert a támogatási összegek a költségek csak kis részét fedezik. Például, ha egy pályázaton csak a fordítói honorárium kifizetését támogatják, akkor a kiadási költségek – például a nyomdaszámla vagy a könyvbemutatók – biztosítására más pályázati lehetőségeket is feltétlenül kell keresni. Ha csak a fordítói honoráriumra írnak ki pályázatot, az a kiadási összköltségnek olyan kis hányadát fedezi, hogy a kiadó egyéb forrás nélkül csak óriási veszteséggel adhatná ki a művet, amelyet, ha nem tudja megfelelően terjeszteni és reklámozni, nem is érdemes kiadnia, hiszen a könyv elvész a temérdek ismeretlen könyv között.

„A fordítások támogatása tapasztalataink szerint csak akkor igazán hatékony, ha egyaránt és arányosan lehetővé teszi a fordító és a kiadó tevékenység finanszírozását” – mondta el a Jelenkor Kiadó marketingmunkatársa.