nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ki kvaterkázik?

Ha már arra nincs lehetőségünk, hogy néhány pohár bor mellett beszélgessünk a nyelvről, rövid cikkben válaszolunk olvasónknak.

Fejes László | 2014. május 29.
|  

Laci nevű olvasónk írja:

A múltkor egy barátom azt állította, hogy a kvaterkázik szó azt jelenti, hogy iszik (alkoholt). Én ezt a szót beszélget jelentésben ismertem. Melyikünknek van igaza?

Kedves olvasónknak és barátjának nagy szerencséje van, igazi win-win helyzetről van szó: mindkettőjüknek igaza van.

A kvaterka szó a magyarba az északi szlávból, közelebbről valószínűleg a lengyelből került be, végső forrása azonban a latin quartarius ’valamilyen mértékegységnek, különösen a sextariusnak a negyedrésze’. A sextarius maga azt jelenti, hogy ’hatodrész’, és ez a congius hatodrészét jelölte. Mindenesetre a az északi szlávban már ’negyed liter’ jelentésben használták, és így került be a magyarba.

A kvaterka később már nem csupán az űrmértéket jelentette, hanem a neki megfelelő mennyiségű bort is. Ebből képezték a kvaterkázik igét, mely kezdetben ’borozgat’ jelentésű volt. Akárcsak a borozik, sörözik ige esetében, a kvaterkázik sem szűken az ital fogyasztását jelentette, hanem a hozzá kapcsolódó időtöltést, azaz a beszélgetést is. Ahogy aztán a kvaterka szó lassan feledésbe merült, a kvaterkázásban a hangsúly egyre inkább az időtöltésre, a  beszélgetésre került át: van olyan online szótár, melyben egy definíció az italozást már nem is említi, csupán „Kedélyesen társalog” szerepel jelentésként. Az igéből aztán ismét elvonták a kvaterka főnevet, ezúttal már ’kedélyes borozgatás’ jelentésben – ám maga az ital itt is háttérbe szorult. Így például a Magyar Katolikus Rádiónak is van Kvaterka című műsora, ahol bortól függetlenül folyik a beszélgetés.

Kvaterka
Kvaterka
(Forrás: Wikimedia Commons / HelenOnline / CC BY-SA 3.0)

A kvaterkázik jelentésváltozása szép példa arra, hogy miként mennek végbe a nyelvi változások. A szavak túlnyomó többségét ugyanis nem definíció alapján, hanem a használatból tanulunk meg. Jelentésükre abból következtetünk, hogy milyen környezetben, mire használják őket. Azt, hogy milyen fogalmat rejt, azaz milyen esetekben használható a szó, abból vonjuk el, hogy milyen esetekben találkozunk vele. Az egyik generáció csupán az italfogyasztást érti kvaterkázás alatt, a másik a szót már csak akkor használja, ha azt beszélgetés is kíséri, a harmadik már a beszélgetésre is használja, még olyankor is, ha nincs ital az asztalon. Természetesen a folyamat a nyelvközösség különböző csoportjaiban más sebességgel, másként megy végbe, így történhet meg, hogy egyszer csak azzal szembesülünk, hogy más egészen más értelemben használja a szót, mint mi.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 mederi 2014. június 1. 10:18

-Most hallottam először a cikkben szereplő "kvaterkázás" szót. Valóban jellemző példa arra, hogy a szóátvételek és a nyelv változása helyzet és divat függő. Nemrég még inkább jót "dumáltak, dumcsiztak", most meg kvaterkáznak (és mellette vateráznak, vagyis adnak-vesznek is, ami jó alkalom..).

-Nem csak szóátvételekre igaz szerintem, hogy a szavak használatának változásával annak jelentése is változik, hanem feltehetően belsőleg létrejött, esetenként nagyon régi kifejezésekre is..

Amikor még nem volt határozó szó a magyarban, vagy volt, de divatba jött helyette pl. a ma használt "itt(-en), adt(-an)---ott(-an)", lehet, hogy akkor is "gyakori helyzetekhez kapcsolódó dolgokat" pl. múlt idejű igéket "használtak fel" némi módosítással:

&ittam---itten vagy szó összetételben,

(&&(veszek+edtem=veszekedtem)---((....+)ettem)---etten(=jóllakottan)--ittam itten.. )

&adtam---adtan (=alkalom adtán)---ottan (a=o) vagy szó összetételben,

(&&(oszt-ottam (bővült értelemben: oszt-ódtam= "szaporodtam")----

(oszt(-án)= "azután" népiesen)-ottan (pl. maradtam))....:)

Információ
X