Az írásban megszólaltatták a honosításhoz szükséges iratok előkészítésében segítő, úgynevezett demokráciaközpontok illetékeseit. A lap felidézi: több romániai sajtótermék is arról cikkezett, hogy román anyanyelvű személyek ezrei igényeltek már magyar állampolgárságot Erdélyben. A Krónika által megkeresett nagyváradi, kolozsvári, illetve sepsiszentgyörgyi demokráciaközpontok vezetői cáfolták ezt: tapasztalatuk szerint egyáltalán nem jellemző, hogy román nemzetiségűek folyamodjanak magyar állampolgárságért.

Rámutattak, az igénylő magyar nyelvtudását a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi. Ha a kérvény előkészítésében segítő demokráciaközpontokhoz magyarul nem tudó személyek fordulnak, nyelvtanfolyam elvégzését javasolják nekik. Míg Nagyváradon néha találkoznak ilyen esettel, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön legfeljebb vegyes családokban fordul elő, hogy a román fél nem tud magyarul, de esetükben inkább az a jellemző, hogy a román fél hozzájárul, hogy gyerekei felvegyék a magyar állampolgárságot a házastársával együtt, de ő nem kéri azt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Krónikának nyilatkozó Magdó János kolozsvári főkonzul szerint az iratok átvételénél komolyan veszik a nyelvtudási kritériumot. „A minimális ismeret sem elég egyébként, bizonyos társalgási szintet elvárunk. Ennek nyilván van egy szubjektív megítélése, de a tapasztalatok alapján már körvonalazódott a kritérium. A nyelvtudás hiányát a vegyes házasságban élők és a határ menti falvakba kitelepültek esetén sem nézzük el˝ –magyarázta a diplomata.

A lap felidézte: a demokráciaközpontok működését felügyelő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közleményben mutatott rá, hogy irodáiban nem veszik jegyzékbe a kérvényezők adatait, nem tudják kinek a honosítási kérvényét hagyták jóvá a magyar hatóságok, és a magyar állampolgárságot kérelmezők nemzetiségére vonatkozóan sem vezetnek nyilvántartást. Az EMNT cáfolta, hogy a demokráciaközpontokból információk kerültek volna nyilvánosságra a magyar állampolgárságért folyamodókat illetően.