-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Állandó szerzőnk, Szabó Tamás Péter „Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában” címmel tart előadást Debrecenben, a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport előadás-sorozatának keretében.
Ha bármilyen viselkedés – autóvezetés, hivatali ügyintézés, falfestés, vagy éppen a társalgás – mintázatában szabályszerűség vehető észre, azt szoktuk gondolni, hogy a viselkedést szabályszerűségek irányítják. Pedig korántsem biztos, hogy így van…
Az előadás helyszíne: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet. Időpontja: 2013. március 4., 16 óra Az előadás nyelvhelyességi és illemszabályokra fókuszál, bőségesen idézve egy 2009-ben lefolytatott vizsgálat anyagából, amelynek során az előadó számos magyarországi iskolában készített interjúkat általános és középiskolai diákokkal és magyartanáraikkal kommunikációs tapasztalataikról és nyelvi vélekedéseikről. A diákok és a tanárok által megfogalmazott szabályok elemzése kapcsán – Kripke szkeptikus nézőpontjából kiindulva – azt hangsúlyozza, hogy ha valaki az általa megfigyelt személy viselkedését valamilyen szabály segítségével formalizálja, akkor a szabály nem a megfigyelt személy viselkedéséről árul el valamit, hanem a megfigyelőéről. A megfigyelő ugyanis az, aki a megfigyelt cselekvést egyáltalán fontosnak tartja valamilyen szabályba foglalni, és ő az, aki bizonyos szempontokat kiemelve, másokat elhanyagolva leírja az általa tapasztaltakat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nyelvhasználati kérdésekről, és különösen nyelvhelyességi szabályokról szóló interjúk elemzése során megfigyelhető, hogy a beszélgetésben részt vevők által megfogalmazott szabályok folyamatosan átalakulnak, megkérdőjeleződnek, egyfajta egyezkedés alakul ki a felek között. Hasonló jelenség figyelhető meg akkor is, amikor valakit a személyes véleményéről kérdeznek: a vélemények is hasonlóan változékonyak lehetnek, mint a megfogalmazott szabályszerűségek. Ez a tény nem a megkérdezettek „zavaros gondolkodásáról” vagy „elvtelenségéről” tanúskodik, hanem arról, hogy megtanulták, hogyan szokás egy vitában részt venni.
Az előadásban ismertetett jelenségek segítenek jobban megérteni mindennapi kommunikációs szokásainkat, de a megfogalmazott összefüggések a tudományos és közéleti vitákra is alkalmazhatók. Úgy látszik, a szabályalkotásnak is vannak szabályai…
Ajánló