Nagyné Szabó Kinga, a Magyar Ösztöndíjbizottság irodavezetője a Felvi-fórum címmel tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta: mintegy negyven országba lehet kijutni segítségükkel államközi szerződések alapján alapképzésben, mesterképzésben, illetve doktoranduszképzésben. Többek között lehetőség van arab nyelvterületre vagy Mongóliába is kiutazni. Közlése szerint a három-négy hetes nyári egyetemeik nagyon népszerűek, a résztvevők megismerhetik a fogadó ország történelmét és kultúráját is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ösztöndíjaik augusztus végén kerülnek fel a honlapjukra. Az ösztöndíj ügyintézése keretében a megcélzott egyetemnek, főiskolának fogadónyilatkozatot kell küldeniük a hallgató számára. Az ösztöndíj odaítéléséről szakmai kollégium dönt – fűzte hozzá.

Hlavaty Ildikó, a Tempus Közalapítvány programasszisztense közölte: az Erasmus-ösztöndíjjal Európa számos felsőoktatási intézményébe lehet utazni egy vagy két szemeszterre. Minden főiskolán, egyetemen van Erasmus-koordinátor, aki segíti az ehhez kapcsolódó ügyintézést. Vannak olyan külföldi egyetemek, főiskolák, ahová „vadásszák a hallgatókat", de vannak olyanok is, ahol várólista van – tette hozzá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Várkonyi Dóra, az AIESEC-Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete kommunikációért felelős elnökhelyettese kiemelte: 110 országba lehet eljutni a szervezettel, az időtartam hat héttől másfél évig terjedhet. Önkéntes programjaikkal nyári táborokban lehet tevékenykedni, akár már az érettségi után, egyetemi felvételi nélkül is.

Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) társadalmi kapcsolatokért felelős elnökségi tagja a Pont Ott Parti keretében tartott rendezvényen az egyetemi tanulmányok melletti szakmai gyakorlat előnyei között említette, hogy ennek segítségével munkahelyet találhatnak a hallgatók a diplomaszerzésük után is. Az ehhez kapcsolódó tapasztalatok, tanácsok gyűjteményét egy brosúrában megjelentették – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a HÖOK mentorprogramjának segítségével a hátrányos helyzetű hallgatóknak az első félévben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy benn maradhassanak az egyetemeken, főiskolákon.

Katona Miklós, a Szegedi Tudományegyetem Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. képviseletében arról beszélt, hogy a bölcsészdiplomásoknak a közhiedelemmel ellentétben „nagyon sok lehetőségük van” az elhelyezkedésre, mert az ilyen típusú végzettséget számos területen lehet alkalmazni.

Kitért arra is, hogy az egyetemi szervezetek másként szólítják meg az egyetemistákat, mint tíz évvel ezelőtt: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a digitális eszközök.

Lóczy Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsosa rámutatott: a munkavállaláskor dilemmaként vetődik fel a közszféra és a versenyszektor közötti döntés. Utóbbiban magasabb a fizetés, előbbiben pedig stabilabb a foglalkoztatás – jegyezte meg.

A ponthatárok meghúzása előtt a diákok a várakozás perceit sakkal, csocsóval és különböző társasjátékokkal tölthették el. Sátrakban mutatkozott be több felsőoktatási intézmény és a Diákhitel Központ. A ponthatárok kihirdetése után könnyűzenei koncertek várják a diákokat.