A rendezvényen elhangzott, az alapképzés és a mesterképzés bevezetésével folyamatosan csökkent a hallgatók mobilitási kedve.

A Tempus Közalapítvány Bologna-konferenciasorozatának második műhelyén Kiss István, az ELTE PPK adjunktusa, a Felsőoktatási hallgatói szolgáltatások rendszerei, jellemzői című kutatás vezetője érthetetlennek tartotta, hogy a válságos időkben miért a hallgatói szolgáltatásoktól vonják meg a forrásokat. Mint kifejtette: a kutatás eredményei szerint a személyre szabott tanácsadói szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez. Az egyes részterületekhez kötődő tanácsadói szolgáltatások önmagukban kis hatékonysággal látják el feladataikat. Nem létezhet például eredményes karrier-tanácsadás személyes, életvezetési-tanácsadói szolgáltatás nélkül. Utóbbi gyakran tár fel olyan problémákat, amelyeket a tanulmányi és karrier-tanácsadás területén kell megoldani – hívta fel a figyelmet Kiss. A kutatással kapcsolatban elmondta, hogy az számos intézmény tanácsadó szervezetének kérdőíves megkeresésével és a tanácsadásban, illetve az Erasmus-tanulmányutakon részt vevő hallgatók megkérdezésével készült.

Lisznyai Sándor, az ELTE PPK adjunktusa Az Erasmus felkészítő és levezető tréningek tapasztalatai címmel tartotta meg előadását. A külföldi tanulmányútra felkészítő tréningekről elmondta: azon a fiatalok nem csak a fogadó országról tanulhatnak, hanem a nem várt helyzetek kezelésére is felkészítik őket. Továbbá személyes problémák megoldására, például a szorongás elleni közdelemre is megtanítják a hallgatókat. A tréningeken kortársak segítik a felkészülést, olyan fiatalok, akik maguk is megtapasztalták a külföldi tanulmányút jó és rossz oldalát. Lisznyai Sándor felhívta továbbá a figyelmet a hazaérkezők tréningezésének jelentőségére. A kurzus a tanulmányok itthoni folytatásában segít.

Székely Ágnes, az ELTE intézményi Erasmus koordinátora az ELTE mobilitási pályázatain részt vevő hallgatókról elmondta: az alapképzéses diákok nagyobb arányban vállalkoznak külföldi ösztöndíjra, mint a mester- vagy a doktori képzésben tanulók. Arról is beszámolt, hogy az elmúlt években minden szinten csökkent a pályázási kedv. Ennek oka, hogy lerövidült a képzés: tanácstalanok a hallgatók azzal kapcsolatban, mikor építhetnék be a külföldön töltött félévet a hároméves alapképzésbe, illetve a kétéves mesterképzésbe.

A hallgatók által említett legfőbb nehézségeket sorolta Szabó Judit, az ELTE EHÖK külügyi alelnöke. Problémaként említette a kreditelismertetés során tapasztalt nehézségeket, az irreális vizsgaterheket, a mobilitásról visszatérő hallgatók fogadására fel nem készült tanszékeket. A hallgató megoldásként átláthatóbb pályáztatási rendszert, karonként, tanszékenként eltérő feltételeket javasolt. A külügyi elnök beszámolt arról, hogy a külföldi utak komoly anyagi terheinek enyhítésére saját költségvetéséből különített el támogatást az EHÖK.