Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehet majd jelentkezni, miközben pusztán a szenátus jóváhagyásával térhetnének át az osztatlan képzésekre az egyetemek - olvasható a november 4-én közzétett új felsőoktatási törvény vitaanyagában, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján. A tervezet szerint a 18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban.

Szigorítaná a javaslat az egyetemi minősítés megszerzésének lehetőségeit: míg a jelenlegi törvény az egyetemek esetében egy tudományterületen követeli meg a doktori képzést, a vitaanyag két képzési területen két doktori iskolát várna el az egyetemektől. A megkötés alól azonban mentesülnének a korábban egyetemi minősítést nyert egyházi, illetve művészeti felsőoktatási intézmények. Kikerülne a törvényből az a kitétel is, mely az egyetemek esetében az oktatók, kutatók harmadától tudományos fokozatot várna el, új fogalomként jelenne meg ugyanakkor az egyetemi kar.

Az egyetemek esetében az összes egyetemi kar többsége egyetemi kar kell, hogy legyen, azokon belül azonban a kutatók, oktatatók kétharmadának tudományos fokozattal kellene rendelkeznie. Azok esetében az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma nem haladhatná meg a 25 főt, legalább egy önálló vagy más intézménnyel közös doktori iskolával kellene rendelkeznie, a teljes állású oktatók létszámának pedig el kellene érnie a 40 főt.

Főiskolai kar esetében megengedőbb lenne az új törvény: a főállású oktatók létszámának a 35 főt kellene elérnie. A minősített oktatók számára vonatkozóan azt követelné meg a szabályozás a főiskolai karoktól, amit jelenleg az egyetemektől: az összes oktatói létszám legalább egyharmadát kell minősített oktatókból verbuválni.

A vitaanyag megerősíti a kutató minősítést, mely címet a nemzetközi mércével is kiemelkedő munkát végző karok, vagy azon belül működő önálló egységek kaphatnak meg pályázat útján. A kutató egyetem címmel járó támogatás négy évre elkülönített forrásból történik, mely a felsőoktatás teljes állami támogatásának három százaléka.

Habár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár korábban elmondta: számos szabályt az alacsonyabb rendű jogszabályban taglalnak majd, a rektori béreket törvényi szinten határoznák meg. Jelenleg ugyan nem foglalkozik a törvény ezekkel a tételekkel, a jövőben kimondaná: a rektori pótlék az egyetemi vagy főiskolai tanári alapbér egyszerese, legfeljebb kétszerese. A rektorhelyettesek és a dékánok pótléka a rektori pótlék legfeljebb kétharmada.

Kettéválna az alapképzés

Az alapképzés két, tartalmilag különböző típusra oszlik a vitaanyag szerint. A gyakorlati olyan képzést adna, melynek elvégzése után a hallgató teljes értékű gyakorlati szakemberré válik, az akadémiai típusú alapképzés pedig szélesebb és mélyebb elméleti képzést nyújtana és kevesebb gyakorlati ismeretet, alkalmazkodva a mesterképzés igényeihez. Átjárható ugyan a két típus, korábban nem volt hasonló megkülönböztetés. Mesterképzésre kizárólag az akadémiai képzés végén teljesíthető záróvizsga adna lehetőséget. A doktori képzés mesterfokozatú oklevélre épülne, és hat szemeszteres lenne, amely kibővíthető egy egyéves predoktori ösztöndíjas időszakkal, amelyet a fokozatszerzési eljárás és a fokozat megszerzése követ.

Akár külső ellenőrzés nélkül indulhatnak el az osztatlan képzések

Osztatlan képzés indul jelenleg az orvostudományok, a jogtudományok, az állatorvosi-, erdész-, építész-, és a művészképzésben, mely területeken meg is maradna ez a struktúra. Lehetőséget ad azonban a törvény egyéb területeken is az egységes képzésre. Az alap- és mesterképzési szakindítási engedéllyel rendelkező kurzusok pedig helyi, szenátusi akkreditáció nyomán, külső ellenőrzés nélkül térhetnek át az osztatlan képzésre.

Fizetést kapnának a hallgatók a tanárképzés utolsó évében

Osztatlan, kétszakos tanárképzést képzel el a jövőben a vitaanyag, arra pedig kizárólag alkalmassági vizsga teljesítése után nyerhetnének felvételt a hallgatók. Az ötéves plusz egy egyéves gyakorlati időt tartalmazó képzés során egyenlő arányban történik az egy-egy szaktárgyi (diszciplináris) képzés és a tanári felkészítés háromszor 120 kreditért. Jelenleg mesterképzésre szintén csak kétszakosként lehetett belépni, a második szak teljesítésére azonban csak 60 kredit jutott. Az új rendszerben a képzés öt éve abszolutóriummal zárulna, és a hallgatói jogviszonyban eltöltött két gyakorlati félév után a záróvizsga vezetne a tanári diplomához a tanári szakképzettséget jelölő MEd (Master of Education) elnevezéssel. A pedagógus pálya modellben az egyéves tanárjelölti gyakorlatot a végzést követő kétéves tanári gyakornoki idő követné. Az iskolai gyakorlat idejére a hallgatókat megillető támogatáson túl a közoktatási intézmény által folyósított, járulékmentes, "hallgatói munkadíjban" részesülnének a tanárjelöltek: a költségvetésben hallgatónként az előző évi minimálbér összegének 90 százalékáig megfelelő forrást kellene biztosítani. Az iskolai mentorok díjazásának fedezetét a gyakorlati év képzési normatívája biztosítja a felsőoktatási intézmény költségvetésében. Továbbá a kormány és az önkormányzatok a hiányszakokon tanulók ösztönzésére kiemelt ösztöndíjat alapíthatnának.

Változna a felvételi eljárás

Szóbeli felvételit írna elő a vitaanyag, mely a következőképpen fogalmaz: "a hallgatók felvétele - külön jogszabályban meghatározott módon - a középiskolai és az érettségi eredmények, továbbá egyéni teljesítmények alapján összeállított rangsor és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján történik. Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele két tantárgyból tett emelt szintű érettségi (egy kötelezően előírt és egy választható tantárgyból), illetve egyes szakokon (pl. művészeti, testkulturális) az intézmények szervezésében lebonyolított alkalmassági, gyakorlati vizsga lenne." A felzárkóztatásra maximum egyéves időtartamban nulladik évet indíthatnának az intézmények. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem mond újat a tervezet, hogy 240 pontot kellene elérni a felsőoktatási felvételi maximum megszerezhető 480 pontjából. Az előző kormányzat döntése alapján 40 ponttal megemelve 2012-től ennyit kell teljesíteni a sikeres felvételihez.

Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehet majd jelentkezni a tervezet szerint. Ha pedig a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az átirányítást a jelentkező nem köteles elfogadni.

Míg az elmúlt néhány évben nyaranta hirdették ki, hogy az egyes képzési területekre hány hallgató számára biztosítanak államilag támogatott férőhelyet a következő két (őszi, tavaszi) felvételi eljárás során, a tervezet december 31-ei határidőt szab meg. Eddig kellene határoznia a kormánynak az államilag támogatott helyekre felvehető hallgatók számáról. A költségtérítéses képzésekre felvehetők számáról az intézmények képzési kapacitása és a jelentkezők teljesítménye alapján születik döntés. Az államilag támogatott és költségtérítéses képzésben a felvételi ponthatárok eltérésének mértékét törvény rögzíti.

Szigorúbb vizsgázási lehetőségek

A felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló vagy tanulmányi okból elbocsátott személy az intézmény azonos szakára - amelyre hallgatói jogviszonya vonatkozik, illetve amelyről elbocsátották - felvételi kérelmet nem terjeszthet elő, kivéve, ha önköltséges vagy államilag támogatott státuszát szeretné felcserélni - tartalmazza a tervezet. Fontos ez azért is, mert a kormány szélesebb lehetőséget adna az intézményeknek hallgatóik elbocsátására. Hoffmann Rózsa ugyanis korábban elmondta: gátat kívánnak szabni a parttalan vizsgázási lehetőségeknek. Pontos szabályokat azonban rendeletekben fogalmaznának meg.
A hallgató számára biztosítható juttatások, valamint az általa fizetendő díjak és térítések rendszerét miniszteri rendelet szabályozza. A hallgatónak juttatott állami támogatás mértékét a tanulmányi eredmény határozza meg. Külön szabályozzák a szociális juttatásokat, folyósításuk pedig tizenöt kredit megszerzéséhez kötött. Egy hallgató kivételes esetektől eltekintve (például szülés, gyermekgondozási segély, fogyatékosság) csak annyi ideig vehet részt államilag finanszírozott képzésben, amennyi legfeljebb összesen két félévvel hosszabb, mint a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott.

Csökkenne a hallgatói képviselet a szenátusban

15 százalékra csökkenne a hallgatói érdekképviselet a szenátusokban, jelenleg ugyanis a törvény szerint a hallgatói önkormányzatok képviselői a szenátus legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát teszik ki. Eközben a tanulmányi bizottságokban legalább 30 és legfeljebb 50, a kollégiumi és szociális kérdésekben alakult bizottságokban pedig legalább 50 százalékos lenne a tervezet szerint a hallgatói részvételi arány.

A 18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban

Állami támogatásban részesülnek a Magyarországon államilag elismert állami és egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a kifutó évfolyamok kivételével megszűnik, és csak állami megrendelés esetén lehetséges. Az állam minden évben a megelőző évben 18. életévét betöltő korosztály 45 százalékának felsőfokú tanulmányait biztosítja költségtérítés nélkül, 5 százalékos eltéréssel. A keretszámokat a költségvetési törvény állapítja meg.

A tervezet szerint a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása alapvetően három részből tevődik össze: az intézménytámogatási összeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás (teljesítmény-mutatókhoz kötött vagy intézményi kapacitás alapján számított fenntartói támogatás); 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás. Korábban erősen függtek az intézmények a hallgatói jelentkezői számtól, most ezt csökkentené a tervezet.

A tervezet a felsőoktatási intézmények irányításánál nem tesz említést a gazdasági tanácsokról.

Ahogy a rektori konferencia és a szülők látják

Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elmondta: a felsőoktatás átalakításakor lehetővé kellene tenni, hogy egyéves egyetemi, illetve főiskolai képzést követően szakképesítést kapjanak a hallgatók - írja oldalán az MR1-Kossuth rádió. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint pedig nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát - olvasható a hirextra.hu-n. Az MSZOE úgy véli: a szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás miatt a szülők képviselőinek jelen kellene lennie a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó testületében legalább öt százalékos arányban.

A tervezet szövege megtalálható a tárca honlapján. A vitaanyaggal kapcsolatban december 10-ig várják az észrevételeket.