-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Otthon érezzük-e magunkat azoknál, akikkel eredetünk köt össze? Mi köti össze a kazahokat a magyarokkal? Kikkel régebbi és szorosabb a kapcsolatunk, az indoeurópaiakkal vagy a törökökkel? Brüsszel vagy Asztana?
Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt héten Orbán Viktor kijelentése, melyet Kazahsztánban tett. A Kazinform hírügynökség orosz nyelvű szövege szerint az alábbi hangzott el:
Мы с огромной радостью приезжаем в Казахстан. Нас в Евросоюзе считают политически равноправным партнером. Но по происхождению мы там все же чужие. Когда мы едем в Брюссель, у нас там нет родственников. А приезжаем сюда к вам, в Казахстан, здесь у нас есть родные. Это достаточно странное чувство, что человек должен ехать на восток для того, чтобы чувствовать себя дома.
(Forrás: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda, Kobza Miklós)
Nagy örömmel utazunk Kazahsztánba. Az Európai Unióban politikai értelemben egyenrangú partnerként kezelnek minket, de az eredetünk szerint ott mi idegenek vagyunk. Amikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát.
A hvg.hu így fordította a szöveget:
Nagyon nagy örömmel érkeztünk Kazahsztánba. Az EU-ban politikai értelemben véve egyenrangú félként kezelnek minket. Ám a származásunk alapján mégiscsak idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám, ha idejövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. Ez igencsak furcsa érzés, de az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni.
A Kazinform angol nyelvű honlapja pedig ezt a változatot közölte:
We are always glad to come to Kazakhstan. We are equal in political terms in the European Union, but genealogically we are different. When we go to Brussels we do not have any relatives there. But when we come to Kazakhstan we have close people here. It is a strange feeling for us but it is true. Therefore, Hungarian delegations always come to Kazakhstan with pleasure.
Az angol változat lényegében csak a mondathatárok tagolásában különbözik az orosztól. Különbség az is, hogy míg az orosz родные egyértelműen ’rokonok’-at jelent, addig az angol close people érthető egyszerűen ’(hozzánk) közel állók’-ként is. A ’rokonok’ olvasatot azonban itt is erősíti az, hogy az előző mondatban egyértelműen az szerepel, hogy Brüsszelben nincsenek rokonaink.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az persze, hogy mit gondol Orbán a rokonságról, nem tudjuk. Helsinki látogatásakor azt hangsúlyozta, hogy „a magyar és a finn nyelv rokonsága történelmi tény, nem pedig véleménykérdés”. Úgy tűnik, a rokon szó Orbán számára mindössze azt jelenti, hogy ’szívének kedves’, és ebben az értelemben, puszta udvariassági fordulatként alkalmazza különböző látogatásain. Legközelebb talán éppen Brüsszelben.
Csütörtökön egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre kormánytagok is megkísérelték értelmezni Orbán szavait. Az MTI erről így számolt be:
A tárcavezetőt kérdezték Orbán Viktor Kazahsztánban tett, keleti rokonságot méltató szavairól is. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár leszögezte, hogy nem demokrácia-felfogásról, hanem származásról, őstörténetről volt szó, az ázsiai származást kell alatta érteni. Lázár János pedig azt hangoztatta: a magyar egy keleti származású közösség, a nyugati nyelvcsaládokhoz kevés köze van, de ezzel a nyilatkozattal Orbán Viktor nem kérdőjelezett meg semmilyen európai értéket, azt, hogy európai családba tartozunk és Magyarország uniós tagságát sem.
Giró-Szász szavai még csak különösebb cáfolatot sem igényelnek. Ázsia a Föld legnagyobb kontinense, ha az ázsiai eredet valamiféle származási közösséget jelent, akkor mindenki összetartozik a Sínai-félszigettől Indián át Japánig. Ráadásul Európa földrajzilag nem különül el Ázsiától, tulajdonképpen Eurázsia egy szubkontinense. Földrajzi alapon tehát nehéz szembeállítani ázsiai és európai eredetet.Tulajdonképpen még az is gond, hol húzzunk meg a két „kontinens” határát.
Lázár János fejtegetése már érdekesebb, én nem csak azért, mert bár a család eredendően származási közösségre vonatkozik, az „európai család” kifejezésen nyilván szintén nem származási közösséget ért. Mindez erősen emlékeztet arra, ahogy Orbán a rokon szót használja.
Lázár magyarázata mögött az a feltételezés rejlik, hogy az ember jobban érzi magát ott, ahol közeli nyelvcsalád – jelentsen ez bármit is – nyelvén beszélnek. Csakhogy ebből az következne, hogy a magyarok a leginkább Finnországban és Észtországban érzik otthon magukat, hiszen itt rokon nyelveket beszélnek – Finnország és Észtország pedig éppen hogy az Európai Unió része! (Oroszország finnugor területei nem számítanak, hiszen ott alig hallhatunk nyilvánosan finnugor nyelvű beszédet, nem áthatunk feliratokat.)
Arra azonban, hogy a nyelvrokonság nem jár együtt az otthonosság érzetével történelmi bizonyítékaink vannak. Karel Havlíček Borovský cseh nemzetébresztő eredetileg a pánszláv ideát támogatta, mely szerint a szláv népeknek az orosz cár koronája alatt kell egyesülniük. Egy éves oroszországi tartózkodása alatt azonban nézetei gyökeresen megváltoztak: annyira, hogy kitalálta az ausztroszlavizmust, mely szerint a Habsburg birodalom szláv népeinek a birodalomon belül kell elnyernük nagyfokú függetlenségüket (autonómiájukat), és kikerülniük a német elnyomás alól. Havlíček Borovský egyáltalán nem érezte magát otthon Oroszországban, pedig viszonylag közeli rokon nyelvekről van szó.
Lázár ráadásul keleti és nyugati nyelvcsaládokról beszél. Ilyen felosztást a tudomány nem ismer. Vessünk egy pillantást a térképre, hogy Eurázsia területén milyen nyelvcsaládokat találunk!
(Forrás: Wikimedia Commons / PiMaster3 / CC BY-SA 3.0)
Látható, hogy a teljes kontinensen elterjedt az indo-európai nyelvcsalád (középzöld). Az orosz ugyan csak az utóbbi évszázadok során jutott el a Csendes-óceán partjáig, de Indiában már évezredek óta beszélnek indoeurópai nyelveket – keletebre attól, ahol tudomásunk szerint a magyart és őseit valaha is beszélték.
Az uráli nyelvcsaládot a sötétzöld jelöli. Igaz, hogy a magyarok jelentősen keletebbről érkeztek, de a tudomány mai állása szerint Észtország területén már vagy ötezer éve uráli nyelveken beszélnek – azaz a magyart sem beszélik sokkal nyugatabbra, mint az uráli nyelvek régi nyugati határánál. A kazah a török nyelvcsaládba tartozik, ezt a szürke jelöli: a török nyelvek kelettől nyugatig majdnem annyira széles tartományban fordulnak elő, mint az indoeurópaiak.
Teljes terjedelmében az uráli nyelvcsaládtól nyugatra csak a rokontalan baszkot találjuk: ez tekinthető egytagú nyelvcsaládnak. Nagyjából az uráli nyelvcsaláddal egy vonalban beszélik az afroázsiai nyelveket (jóval nyugatabbra csak Afrika területén – narancssárga), illetve a kaukázusi nyelveket (három nyelvcsalád – különböző sárgás árnyalatok). Gyakorlatilag teljes terjedelmével az uráli nyelvektől keletre beszélik a következő nyelvcsaládok nyelveit: mongol (kivéve a kalmüköt – világoszöld), dravida (zöldesbarna), sino-tibeti (lila), thai-kadai (türkiz), mandzsu-tunguz (bordó), ausztroázsiai (halványmályva), csukcs-kamcsatkai (narancs), illetve itt is találhatóak általában szigetnyelvként (azaz rokontalan nyelvként) számon tartott nyelvek, mint a koreai, a japán, illetve a paleoszibériai nyelvek egy része.
Látható tehát, hogy ha Eurázsia nyelvcsaládjait megpróbáljuk felosztani keletiekre és nyugatiakra, először abba a nehézségbe ütközünk, hogy egyes nyelvcsaládok mesze túlnyúlnak más nyelvcsaládok határain. Ha pedig tovább erőltetjük a felosztást, arra jutunk, hogy az uráli nyelvcsaládot, és közte természetesen legnyugatibb tagját, a magyart mindenképpen a nyugati nyelvcsaládok közé kell sorolni.
Végül meg kel jegyeznünk, hogy az uráli őshazát az Urál hegység környékére szokás helyezni, a török őshazát viszont az Altaj hegység környékére. Az indoeurópai őshaza helyével kapcsolatban két elmélet verseng: az egyik szerint a mai Dél-Oroszország és Ukrajna sztyeppéin, a másik szerint Anatóliában volt.
(Forrás: Wikimedia Commons, Marten Gimp)
Látható, hogy a feltételezett indoeurópai őshaza mind az uráli őshazához, mind a magyarok mai lakóhelyéhez közelebb esett, mint a török őshaza. Ráadásul az indoeurópai, közelebbről iráni jövevényszavak a legrégebbiek, amelyek a magyarba bekerültek: az uráli kortól kezdve folyamatosan kerülnek nyelvünkbe indoeurópai jövevényszavak. Ezzel szemben török jövevényszavakkal csak a magyarság külön életétől kezdve számolhatunk. Az ugyan tagadhatatlan tény, hogy a magyarság történetének egy szakaszában erős török nyelvi és kulturális hatás érte, de nem a kazahok elődeitől. Ezzel szemben az (indo)európai nyelvi és kulturális hatás ennél frissebb és erősebb is, ráadásul éppen azoktól érkezett, akik ma is szomszédaink, akikkel ma is egy politikai közösséget alkotunk. Akárhogy nézzük tehát, eredetünket tekintve is mindenképpen közelebb állunk Brüsszelhez, mint Asztanához. A politikusok pedig jobban tennék, ha nem szólalnának meg olyan kérdésekben, amelyekhez nem értenek.