Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel címmel szabadtéri tárlat nyílt kedden az izraeli magyarok életét dokumentáló Új Kelet című lap címlapjaiból Budapest belvárosában, a Kazinczy utcában. A kiállítás az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Kazinczy utcai Café Tel-Aviv szervezésében valósult meg – olvasható az EMIH MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Az egyetlen, magyar nyelven a mai napig megjelenő izraeli napilap, az Új Kelet legérdekesebb cikkeiből és címlapjaiból összeállított kordokumentumot hat nagyméretű installációból álló szabadtéri tárlat mutatja be a történelmi zsidónegyedben. Mint írják, a rendhagyó köztéri kiállítás az Új Kelet és a Népszabadság korabeli tudósításait felhasználva hasonlítja össze a jelentős történelmi események szentföldi és magyarországi sajtómegjelenéseit, egyúttal végigvezeti a látogatót Izrael állam 1948-as megalakulása óta eltelt fordulatos évtizedeken. A kiállítási anyag kitér az 1956-os magyar forradalom izraeli és magyarországi médiavisszhangjára, valamint korabeli, könnyedebb témákat is feldolgoz.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A közlemény Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját idézi, aki hangsúlyozta: „azt szokták mondani, hogy aki kisebbségben él, gazdagodik, hiszen mind a többségi, mind a kisebbségi kultúrát magáénak tudja. Ugyanakkor gazdagítja azt a társadalmat is, melynek tagja. Mindez sok szempontból igaz a magyarországi zsidóságra is”. Mint hozzátette: ennek a lenyomata az Új Kelet című napilap is, amelyet eredetileg Kolozsváron adtak ki 1918-ban mint kisebbségi magyar nyelvű, de egyben cionista napilap, és a sors iróniájából a 1940-es évek elején a magyar hatóságok szüntették meg a kiadást. Olyan, világszerte ismert személyiségek alapozták meg a karrierjüket, mint a vészkorszakban vitatott módon zsidókat mentő Kasztner Rezső, Tomi Lapid izraeli politikus és Kishont Ferenc humorista.

„Izrael állam megalapítása környékén már itt jelent meg a napilap, majd hamarosan több mint 100 ezer olvasója lett a kiadványnak. Talán ez a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a zsidó lét fenntartása, a magyar-zsidó kultúra ápolása közös felelősségünk” – fogalmazott Köves Slomó, hozzátéve, hogy az EMIH ezért vásárolta meg az Új Kelet-archívumot és ezért hívták életre a kiállítást. Reményeik szerint az archívum hamarosan digitálisan is elérhető lesz, a későbbiekben akár a hazai történészek számára is elérhetővé, kutathatóvá teszik a több ezer oldalnyi anyagot.

Izrael nagykövete, Ilan Mor a kiállítás megnyitóján kifejtette: az Új Kelet évtizedeken keresztül jelentett egyfajta hidat a Magyarországról Izraelbe távozó emberek számára, és a most kiállított anyag is fontos szerepet tölt be a magyar-izraeli kultúra bemutatásában, egyúttal azt is mutatja, hogy a zsidó kultúrának megkérdőjelezhetetlenül van helye Magyarországon.

Vető Marietta, a VII. kerület alpolgármestere a megnyitón elmondta: Erzsébetváros önkormányzata most is, és a jövőben is támogat minden olyan kezdeményezést, mely az eltérő kultúrák közötti kapcsolatok elmélyítését, egymás megismerését segíti elő.

Ha fontos nekünk a határon túli magyar kisebbségi lét, akkor az Izraelben élő magyarság is fontos kell, hogy legyen – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija egy keddi budapesti kiállítás megnyitóján. A Kazinczy utcában látható szabadtéri tárlat a Népszabadság és az Izraelben megjelenő, csaknem egy évszázados múltra visszatekintő Új Kelet című lap cikkeiből válogatva idézi fel 1956, 1967 és 1973 eseményeit. Köves Slomó az öt éve napiból hetilappá alakult, pénzügyi nehézségekkel küszködő Új Kelet helyzetére utalva azt mondta: érdemes talán befektetni ebbe a nagy múlt lapba azoknak, akiknek fontos ez az ügy.

A vezető rabbi a tárlatot megnyitva hangsúlyozta: aki kisebbségben él, az maga is gazdagabb, de gazdagítja azt a közeget is, amelyben létezik. Hozzátette, ez áll a magyarországi zsidóságra is, amely „a huszadik században nagyon sokoldalúan tapasztalta meg azt, hogy mit jelent kisebbségi létben élni és gazdagítani, gazdagodni ez által”.

Ennek „kedves lenyomataként” említette az Új Kelet című lapot, amely 1918-ban indult Kolozsváron, magyar nyelvű cionista orgánumként, majd a negyvenes évek végétől Tel-Avivban jelenik meg.

Köves Slomó megemlítette: az EMIH megvásárolta az Új Kelet teljes folyamát, amelyet Magyarországra szállítás után digitalizálva tesznek elérhetővé, érdekes lenyomatot adva azoknak, akiket érdekel a két ország történelme.

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete az eseményen arról beszélt: az Új Kelet az izraeli kultúra egyik ikonikus darabja, amelyet a legfrissebb hírek szerint a megszűnés fenyeget. Emlékeztetett arra: sok fontos izraeli újságíró dolgozott a kultúrák közötti hídként is szolgáló lapnál.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)