A Sorsok és találmányok című kiállítás olyan tudósoknak, mérnököknek állít emléket, akik találmányaikkal, alkotásaikkal a magyar ipart, gazdaságot és a társadalmat szolgálták. A kriptonizzó feltalálója, a golyóstoll megalkotója, az első magyar számítógép építője, és még számos tudós, feltaláló – közös bennük, hogy sokat tettek Magyarország iparáért, tudományos felemelkedéséért, ám származásuk, vagy vallásuk miatt végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába, a gettóban, a Duna partján, vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el. Olyan emberek, akik a magyar tudományos és gazdasági életben sikereket értek el, alkotásaik, találmányaik a mai napig meghatározzák a magyar ipart és tudományt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tárlata azok előtt a zsidó honfitársaink előtt tiszteleg, akiket származásuk miatt megkülönböztetés és meghurcoltatás ért, s akik mégis kiváló alkotásokkal járultak hozzá Magyarország műszaki kultúrájához. A kiállításon e feltalálók, alkotók tárgyait, kísérleti eszközeit, hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat láthatják a látogatók, így megtekinthető lesz az első magyar számítógép; a nagy magyar gyógyszergyárak, a Richter és a Chinoin termékei; a Weiss gyár egy motorkerékpárja; a golyóstoll – és sok más olyan tárgy, amelynek alkotója érintett volt a borzalmakban. Digitálisan olvasható Kozma László azon „pepitafedeles füzet”-e, amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben – azért hogy szellemi és testi épségét megőrizze – telefonközpont-terveket vázolt fel.

Kozmna László szobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
(Forrás: Wikimedia Commons / Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

A Sorsok és találmányok című kiállítás az alábbi kutatók, feltalálók életét mutatja be:

• Arany Dániel matematikus;
• Aschner Lipót, a Tungsram gyár felfuttatója és vezérigazgatója;
• Bíró László József, a golyóstoll megalkotója;
• Bródy Imre, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója;
• Goldberger Leó textilgyáros;
• Heller László, a mai napig használt Heller-Forgó hűtőtorony egyik névadója;
• Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője;
• Kozma László, az első magyar számítógép megépítője;
• Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója;
• Selényi Pál, a 20. század talán legjelentősebb magyar kísérleti fizikusa;
• Szily Pál orvos-kutató, a kolorimetriás pH-mérés kidolgozója;
• Wolf Emil, a Chinoin alapítója;
• a Weiss család tagja.
  

  Richter Gedeon
  (Forrás: Wikimedia Commons / Richterbg / CC BY-SA 3.0)

A tárlat emlékeztet arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95%-a kisiparos volt, illetve munkás és tanonc. Az ő munkájuk is hozzájárult Magyarország sikereihez, s a nácizmus őket is kitaszítottá tette.

A Sorsok és találmányok című kiállításban bemutatott alkotók életútjáról a közeljövőben konferenciát is rendeznek a Közlekedési Múzeumban, valamint egy tanulmánykötet is megjelenik, amely a kiállítás katalógusát is tartalmazza.

Helyszín: Közlekedési Múzeum XIV. kerület, Városligeti krt. 11.

A kiállítás 2015. március 1-ig látható.