-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Eddig a kutatók azt gondolták, hogy a mai értelemben vett emberi nyelvet megelőzően létezett egy hangokból és gesztusokból álló előnyelv. Ebből az előnyelvből alakult ki szépen, fokozatosan a mai bonyolult, hierarchikus rendszer. Most azonban egy új feltevés ennek ellenkezőjét állítja: a nyelvi rendszer hirtelen jelent meg a mai bonyolultsági szinten kb. 50000–100000 évvel ezelőtt.
Az emberek ősei valamikor 100000–50000 évvel ezelőtt kezdhettek el nyelvet használni. Könnyű elképzelni ezt a változást: az ősember elkezdett dörmögni, brummogni és mutogatni. Csakhogy egy új cikk szerint, amit egy az MIT-n dolgozó kutató publikált nemrégiben, az ősember nyelvhasználata hirtelen jelenhetett meg a maihoz hasonló, komplex formában – számolt be az MIT News. Az újabb elképzelés szerint tehát nem úgy alakult ki a nyelv, ahogyan korábban gondolták: az ősember mormogással kísért mutogatásából nem fokozatosan alakult egyre bonyolultabb, összetettebb rendszerré, hanem megjelenésekor már a mai nyelvek komplexitásával rendelkezett.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Shigeru Miyagawa és Vitor A. Nobrega cikke a szakmailag lektorált Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban jelent meg 2015 márciusában.„A mai nyelvekre jellemző hierarchikus felépítés valószínűleg már az ősi, még csak születőben levő nyelvet is jellemezhette” – mondja Shigeru Miyagawa, az MIT nyelvészprofesszora, a cikk egyik szerzője. Ez egyáltalán nem egy általánosan elfogadott nézet. Sok tudós inkább úgy képzeli, hogy létezhetett egy előnyelv, amely egyfajta primitív kommunikációs rendszer volt; ez fokozatosan alakulhatott át a mai értelemben vett – lexikonnal és szintaxissal rendelkező – nyelvvé. Miyagawa és munkatársai szerint azonban ennek ellenkezőjét gondolják: szerintük egyes szavak őrzik egy régi, szintaxisalapú rendszer meglétét.
„A szintaxis szabályait a szavakon belül is megtaláljuk, nem gondolhatjuk tehát, hogy ezek a nyelvnek egy szintaxis előtti állapotából öröklődtek” – magyarázza Miyagawa. A kutató hipotézise szerint az emberi nyelv úgy keletkezett, hogy a kommunikációs rendszer expresszív rétege (ami például a madarak énekében elsődleges) és lexikális rétege (ami például a majmok kommunikációs rendszerében is megvan) összeolvadt. Az úgynevezett integrációs hipotézis szerint tehát az expresszív és a lexikális rétegek gyorsan és sikeresen összeolvadtak – azt nem tudjuk, hogy milyen okból.
Miyagawa azzal érvel, hogy az egyes szavak a szóhatárokon belül is komplex felépítésűek tudnak lenni, akár olyan mértékben is, mint egy teljes mondat. Ebből pedig – számára legalábbis – az következik, hogy nem valószínű, hogy az ilyen szavak egy szintaxis előtti korból eredeztethetőek. Miyagawa többek között egy angol példán magyarázza el a jelenséget. Vegyük a nationalization (’államosítás, nemzetiesítés’) szót; ennek a töve a nation (’nemzet’), ehhez járul az -al képző, amely melléknevet hoz létre, majd ehhez az -iz(a), ami igét hoz létre, végül pedig a -tion, amely újból főnevet. Ennek a főnévnek azonban már egészen más a jelentése, mint a kiinduló nation főnévnek.
„A hierarchikus szerkesztés nemcsak a szóképzést, de a szóösszetételeket is jellemzi” – teszi hozzá Miyagawa. Ez pedig szerinte szintén azt bizonyítja, hogy a szavak nem struktúra nélküli, nyelv előtti állapotot őriznek, hanem egy, a maihoz hasonló bonyolultságú rendszert.
Miyagawa integrációs hipotézise olyan szellemi elődök elképzeléseihez kapcsolódik, mint például – a szintén az MIT-n működő – Noam Chomsky. Az ő elképzelése szerint az emberi nyelveknek vannak közös, univerzális tulajdonságaik, például az, hogy ugyanazokat az alapvető szintaktikai szabályokat alkalmazzák. Ezek közül pedig a legalapvetőbb az angolul merge-nek nevezett művelet, ami különböző szerkezetek egyesítését jelenti. Az integrációs hipotézis a kutatók reményei szerint sok termékeny kutatási kérdést fog fölvetni, és sok új vizsgálatot fog inspirálni a jövőben.
Forrás