Az Unikornis Tábor középpontjában természetesen a verseny, azaz az Unikornis Nyelvi Olimpia döntője áll. De korántsem csak a versenyzésről szólt ez a szűk egy hét: volt mód ismerkedésre, kapcsolatok kialakítására, csapatépítésre, múzeumlátogatásra, nyelvészeti kísérletezésre és mindenféle kreatívkodásra is. A döntőbe hat háromfős csapat jutott be Erdély különböző középiskoláiból – mind növendék unikornis. Négy csapattal kísérő, illetve felkészítő tanár is érkezett. A tábor szervezését és lebonyolítását az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Ördög-Gyárfás Eszter végezte; a szakmai programokat és a versenyt Kádár Edit és tanítványai, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar és általános nyelvészeti tanszékének BA- és MA-szakos hallgatói vezették, a tábori programok vezetője pedig Aczél Dóra volt, aki igazi csapatot kovácsolt mindnyájunkból. Ja, és a nyest pedig úgy került a táborba, hogy megunta kisragadozók munkás életét, és elhatározta, hogy ezen a nyáron felcsap unikornisnak – legalább egy hét erejéig.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nyelvi olimpia unikornis módra

Idén a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián a magyar csapat különösen szép sikereket ért el Yonginban. Ezúton is gratulálunk minden résztvevőnek! A Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát a nyest olvasóinak nem kell bemutatni. De miben különbözik ettől az Unikornis Nyelvi Olimpia? Egyrészt abban, hogy ez egy romániai magyar középiskolásoknak szóló vetélkedő, tehát nem nemzetközi megmérettetés, hanem országos. Másrészt abban, hogy az Unikornis feladatai csak felerészben épülnek „nyelvi rejtvényfejtésre”, vannak ugyanis kifejezetten kreatív, szövegalkotási feladatok is, például filmkészítés, önálló elemzés írása, reklám készítése stb. Összességében a tábor célja is több, mint pusztán egy verseny lebonyolítása: ez alatt az egy hét alatt ki-ki módot találhatott arra, hogy felfedezze és felélessze a benne rejlő unikornist, illetve, hogy más unikornisokkal találkozzon.

Itt az idő unikornissá változni!
(Forrás: Molnár Cecília)

Az Unikornis Nyelvi Olimpiát és Tábort idén hatodszorra rendezték meg, tehát a versenynek már vannak bizonyos hagyományai. A szivárványszínű egyszarvúak igen jól illenek a székelyföldi tájba, még a környéken kószáló medvékkel is jól kijönnek. De senki sem születik unikornisnak, az unikornissá válás bizony komoly munkát igényel: a tábori versenyt két évközi unikornisforduló előzi meg. A versenyre, illetve a táborba azok a háromfős csapatok kvalifikálják magukat, amelyek túljutnak az első két „otthoni” unikornisképző fordulón, azaz már bontogatják unikornisszárnyukat. Csernátonban a legjobb hat növendékunikornis-csapattal találkoztunk. A csapatok a tábor folyamán kétféle módon szerezhettek pontot: egyrészt egy otthon előkészített, úgynevezett Joker feladattal, másrészt a versenyen szerzett pontokkal.

Székelyföldi unikornis
(Forrás: Molnár Cecília)

Az idei tábor témája a nyelv és kontroll volt. A diákok Orwell 1984-ét olvasták, annak is az újbeszélről szóló függelékét. A feladatok a nyelvhasználat és a befolyásolás, illetve a beszédmód és a hatalom összefüggéseinek vizsgálatára, kitapasztalására, megmutatására irányultak. A versenyen kellett készíteni például ideológiai szótárat, be kellett mutatni egy-egy párbeszéd eljátszásával a hatalomgyakorlásnak és a nyelvhasználatnak az összefüggéseit munkahelyi kontextusban (orvos – rezidens orvos – ápoló szerepekben), de kellett elemzést is készíteni a szocializmus idejéből származó sajtóanyagokról is. A feladatok felerészben tehát a nyelv és kontroll témához kapcsolódtak. Ezeken kívül pedig voltak a szokásosnak mondható „olimpiai” nyelvfejtő feladatok is: idén a csapatok a braille-írással és az orosz nyelvvel is megismerkedhettek. Egy unikornisnak tehát mindezekben jártasnak kell lennie.

És hát az unikornisok jártasak is mindebben: idén annyira jó megoldások születtek, hogy kapásból két első helyet kellett kiosztani, mert holtverseny alakult ki – a Joker feladattal szerezhető pluszpontok révén. (Ilyesmire is fel kell készülnie annak, aki unikornisokat versenyeztet!) De a többi csapat is nagyon szépen szerepelt, és senki sem távozott üres kézzel a táborból.

Az unikornis csapat
(Forrás: Molnár Cecília)

Unikornis életérzés

Ha valaki interjút készítene egy csernátoni unikornissal, megtudhatná, hogy mennyi közös élményt jelent felfedezni magunkban és másokban az unikornist. A túl vagány szakmai műhelyek adták a tábori programok egyik részét. Idén négy nyelvészeti műhellyel készültek a szervezők. Ambrus Dorottya (BBTE) jóvoltából a nyelvfejtős feladatok rejtelmeibe kaptunk betekintést; különösen hasznos volt a résztvevőknek, hogy nemcsak arról volt szó, hogy hogyan oldjuk meg ezeket a feladatokat, de arról is, hogy hogyan tudjuk tömören megfogalmazni, elmagyarázni a megoldáshoz vezető gondolatmenetünket. Simándi Mercédesz (BBTE) az evidencialitásról tartott foglalkozást, azaz arról, hogy honnan tudjuk azt, amit tudunk, és ennek milyen leképeződései lehetnek a nyelvekben. Megtudhattuk, hogy vannak olyan nyelvek, amelyek nyelvtanilag kötelező módon jelölik – például az igéken –, hogy milyen forrásból (saját tapasztalatból vagy másodkézből) származik az információ, amit a mondat kifejez. Iszlai Ede (BBTE) a pletyka működésmódját tárta fel a diákok, pardon, az unikornisok előtt. Azt is ki lehetett próbálni, hogy hogyan evolválódik egy tapasztalatra épülő információ pletykává. Molnár Cecília Sarolta (MTA-NYTI) pedig a nyelvészeti adatgyűjtés módszereiről, az egyes módszerek előnyeiről és hátrányairól tartott műhelyt egy konkrét nyelvészeti kísérlet kapcsán, amelyben a diákok unikornisok maguk is részt vehettek a tábor folyamán.

Bár egy unikornis számára a nyelvtan, és általában a nyelvészet éppen elegendő ahhoz, hogy jól érezze magát, az Unikornis Táborban azért voltak még más jellegű programok is... Aczél Dóra jóvoltából minden napra jutottak a közösséget összekovácsoló, csapatépítő foglalkozások, játékok. Így a résztvevők alaposabban is megismerhették és megszerethették magukban és egymásban az unikornist, azt a tökéletes lényt, aki bennük lakik. Új barátságok születtek, és egy közös tudás: hogy lelkünk mélyén mindannyian unikornisok vagyunk. A kreatív kézműves foglalkozások után pedig mindenki nagyon vagány, saját készítésű unikornisos szatyrokkal, poháralátétekkel, hűtőmágnesekkel, vagy épp fényrajzokkal villoghatott. (És még egy blogbejegyzés is született a romántanulásról.)

Unikornis fényrajz
(Forrás: Magma Kortárs Művészeti Műhely)

Az utolsó nap délelőttjén pedig maga Unikornis is eljött, és mindenkivel egyenként lepacsizott, kiosztotta az okleveleket és az ajándékokat, majd útjukra bocsátotta a kis unikornisokat. Persze azzal a kikötéssel hogy jövőre ugyanott találkozhatnak újra egy önfeledt unikornisos hétre.