Miből van a sör?
Meleg is van, Eb is van, ne csodálkozzunk, ha olvasóink esze a sörön jár. Márpedig ha az ember túl sokat fogyaszt ebből az italból, és a napszúrás is kerülgeti, előbb vagy utóbb bekövetkezik az elkerülhetetlen: etimologizálni kezd.
Ádám nevű olvasónk levelet küldött nekünk:
Rendszeres olvasóként valamikor még régebben találkoztam egy írással, ami a "tea" szó eredetéről illetve különböző változatainak etimológiájáról szólt. Most így a nagy melegben, miközben egy dobozos sört ittam és tanulmányoztam nagy elmélyülten a rajta szereplő különböző megfelelőket a "sör" szóra, felötlött bennem, hogy talán ennek a szónak is érdekes lehet az eredete, hiszen a "sörnek" igen korlátozott számú változata van.
Ádám fel is sorol jó néhány általa fellelt szót, mi azonban próbáljunk valamilyen rendszerességet követni: seperjünk először a saját házunk táján!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar sör (ser) nemzetközi vándorszó, pontos eredete ismeretlen. Megfelelőit megtaláljuk ugyan rokon nyelvekben is (komi, udmurt [szur]), török nyelvekben is (csuvas, tatár kb. [szöra], baskír kb. [hira]), de a magyarban sem finnugor eredetűnek, sem török jövevénynek nem tartható. (A mariban is megvan, de ott egyértelműen viszonylag friss tatár vagy csuvas jövevényszó.) Egyes török nyelvekben (pl. a kazahban vagy a karacsaj-balkarban) az eredeti szót a mai napig mindenféle sörre használják. Ide tartozhat a mongol шар айраг [sar árag] (szó szerint kb. ’sar kumisz’ is). A mongol шар айраг [sar árag] viszont nem tartozik ide, egyszerűen ’sárga kumisz’-t jelent.
Egyébként ma ezekben a nyelvekben is gyakran inkább a házi sörre használják, az iparilag előállított, boltban vásárolt sörre inkább orosz jövevényszót használnak: пиво [pivo].
Forrás: Wikimedia Commons / Ildar Sagdejev (Specious) / GNU-FDL 1.2
Ugyanezt a szót használják szinte az összes szláv nyelvben, bár írásmódjuk különböző lehet. A lengyelben piwo, a csehben, szlovákban, szlovénben, horvátban (illetve a latin betűs szerb írásban) pivo, a szerbben, macedónban, bolgárban, ukránban пиво, csak a fehéroroszban піва. A szó bekerült több orosz hatás alatt álló finnugor és törökségi nyelvbe – magyar szemmel ezek közül a legérdekesebb az erza, ahol пия [pija] alakban is megtalálható (a пива [piva] mellett). Ennek a szónak az eredete könnyen megfejthető: a szláv pi- ’iszik’ tőből származik, és eredeti jelentése egyszerűen ’ital, innivaló’ volt.
A bolgárban emellett a бира [bira] is használatos, oda bizonyára a török bira került be. Ide viszont az olaszból kerülhetetett a szó, ott birra alakban használatos, és német jövevényszó. Szintén a német lehet a francia bière vagy a román bere forrása is. Ez a szó használatos az izlandiban (bjór), a bretonban (bier), a baszkban (biera), a görögben (μπίρα [bira]), az albánban (birra), az ivritben (בירה [bira]), a sziléziaiban (bjyra, kb. [bʲira]), de ez került be a tagalogba (bir), a szuahélibe (bia) és a vietnamiba is (bia). Ezt találjuk meg az eszperantóban is (biero). A legérdekesebb azonban a Madagaszkáron beszélt malgas, ahol a francia névelő is a tő részévé vált: labiera. A németben a szó Bier [bír], és szinte azonos alakban használatos a hollandban (bier [bír]) és az angolban is (beer [bír]/[bíö]). Ezek a szavak az ógermán *beuzan, *beuzaz ’sör’ szóból erednek, ez pedig az indoeurópai *beus- vagy*bheus- ’üledék, élesztő(gomba)’ szóból.
Forrás: Wikimedia Commons / Laia / CC BY 2.0
Az angolban azonban van a sörre egy másik szó is, az ale. Ezt eredetileg a komló nélkül erjesztett italokra használták, ma inkább a sör egyik típusát jelenti. Az ősgermán *aluþ szóból ered (a þ azt a hangot jelöli, amit ma a think szó elején találunk. A skandináv nyelvekben ebből lett az általános ’sör’ jelentésű szó: dán, norvég øl [öl], svéd, izlandi öl. Az ősgermán szó bekerült a balti nyelvekbe, ebből származik az ital mai lett és litván neve: alus [alusz]. De bekerült a szó a finnségi nyelvekbe is: mai finn olut, észt õlu (kb. [ölu]).
Európa átellenes, délnyugati sarkában egy másik szócsalád terjedt el: portugál cerveja [szürvezsö], spanyol cerveza [szervesza], katalán cervesa [szörveszö] stb. Európán kívül is használatos, pl. a tagalogba: serbesa, serbisa. A szó a latin cervisia ~ cervesia ~ cerevisia ’sör’ szóból ered, mely a kelta gall nyelvből származik. Eredeti ejtése [kerviszia] lehetett. Ennek a tövét őrizheti a walesi cwrw [kúrú].
Forrás: Wikimedia Commons / Markus Leupold-Löwenthal / CC BY-SA 3.0
A kelta nyelvekben van egy másik szó is a sörre: ír és skót gael leann, manxi lhune – ezek eredetéről sajnos semmit nem sikerült kideríteni. A baszk garagardo ’sör’ szót a garagar ’árpa’ szóból képezték. Hasonló motivációjú az erza шужведь [suzsvegy] elnevezés, szó szerinti jelentése: ’árpavíz’. Az ógörög ζύθος [dzütʰosz] a ζέω [dzeu] ’főz’ igével függ össze.
A sör elnevezéseinek megoszlása Európában: kék – Bier stb., piros – pivo stb., zöld – ale/olut/alus stb., narancs – cerveza stb., sárga – sör stb.
(Forrás: nyest,.hu)
A felsorolt szavakon kívül minden nyelvben előfordulhatnak további elnevezések is. A finnben például a köznyelvben a kalja szó jelenthet ’sör’-t: eredeti jelentése sörhöz hasonló, gabonából erjesztett, minimális alkoholtartalmú ital (az orosz kvasz megfelelője).
Hozzászólások (43):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
elhe taifin
2012. június 22. 06:25
"шар айраг "
Ez a шар (sir-a ᠰᠢᠷ ᠠ) nem a "sárga" mongol megfelelője?
2
doncsecz
2012. június 22. 08:06
Sört ha jól tudom Mezopotámiából ered (ott ahol ma az iszlám már nem engedi az ilyesminek a fogyasztását). Kodolányi Vízözönjében is elég gyakran tűnt fel a sör, amit a sumer jóemberek előszeretettel és sokszor fogyasztottak mint ahogy napjainkban töltik magukba hektoliter számban.
3
El Mexicano
2012. június 22. 08:19
A tagalogbaN valószínűleg spanyol átvétel (ezt jó lett volna még odaírni).
Nem lehet az, hogy a sör~ser alakoknak is a latin cervisiához van köze?
4
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 08:53
@elhe taifin: Húha. Ha viszont így van, akkor aligha van köze a többihez... De az is lehet, hogy ez néeptimológiás... Na, talán jön valaki, és megmondja...
@El Mexicano: „Nem lehet az, hogy a sör~ser alakoknak is a latin cervisiához van köze?” Ez bennem is felmerült, de mivel ez eredetileg ez [ker-] lehetett (l. még walesi [kúrú]), ha van is kapcsolat, elég távoli lehet. A szakirodalomban fel sem vetődik.
„A tagalogbaN valószínűleg spanyol átvétel (ezt jó lett volna még odaírni).” Erről nincs adatunk, és találgatni nem fogunk. Miért nem azt kifogásolod, hogy nem írtuk oda, hogy a vietnamiba a franciából kerülhetett? ;)
5
Yogi
2012. június 22. 09:23
„...(beer [bír]/[bíö]). Ezek a szavak az ógermán *beuzan, *beuzaz ’sör’ szóból erednek...”
Lehet ennek köze az angol booze 'pia' szóhoz?
6
elhe taifin
2012. június 22. 09:46
@Fejes László (nyest.hu):
Kara tanár úr mongol-magyar szótárában a шар айраг a sárga jelentésű шар címszó alatt fordul elő.
Azért tenegrit én is megvárom :))
7
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 09:47
@Yogi: Az a bowse ’vedel’ szóból van. Nem valószínű az összefüggés, ha mégis, akkor valamilyen ide-oda kölcsönzés eredménye lehet.
8
Pesta
2012. június 22. 10:11
A magyaroknak ismerős lehet a пия, de hozzánk a (vagy valamelyik) cigány nyelvből került, mint a kaja, nem? Csak „hiperkorrekcióval" írjuk: nem pija, hanem „pia". Persze ettől még lehet szláv eredetű. :)
Ui.: nymdahubákok:
„ ahova пия [pija] alakban is megtalálható"
„erdetéről"
9
El Mexicano
2012. június 22. 10:58
@Fejes László (nyest.hu): Én csak azért jegyeztem ezt meg, mert úgy írjátok, hogy "Európán kívül is használatos", ami viszont nem véletlen, hiszen európai nyelvek terjesztették el, nem magától lett csak úgy a tagalogban vagy a vietnamiban.
A tagalog szókincsének egyébként elég nagy része spanyol jövevényszó, hétköznapi kifejezések, elöljárószók is, pl. kamusta 'hogy van/vagy' < sp. cómo está).
A cerivisiánál azt kellene tudni, mikor került a latinba (az sem olyan biztos, hogy akkor még [k]-val ejtették).
10
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 10:59
@Pesta: Köszönjük, az elgépeléseket javítottam.
A magyar pia nem cigány jövevényszó, hanem a piálból született elvonással. A piál azonban valóban cigány jövevényszó. Mi több, valószínűnek tartom, hogy töve azonos a szláv pi- tővel. A két szó között tehát lehet történeti kapcsolat, még ha rendkívül bonyolult is.
(A cigány ige egyébként nem csak alkohol fogyasztására vonatkozhat – viszont használják a dohányzásra is!)
11
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 11:02
@El Mexicano: „hiszen európai nyelvek terjesztették el” Nem hiszem, hogy lenne olvasónk, aki ezt a következtetést nem tudja levonni. (Bár biztos lesz olyan, aki majd levezeti e szavak „gyöknyelvi” eredetét.)
„A cerivisiánál azt kellene tudni, mikor került a latinba (az sem olyan biztos, hogy akkor még [k]-val ejtették).” Az, hogy a gallból származik, nem határolja be eléggé?
12
El Mexicano
2012. június 22. 11:07
13
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 11:14
@El Mexicano: „Hát az angol Wikipédia szerint a gall a 6. század körül halt ki, akkor pedig a ce, ci már régen nem [k]-nak hangzott a latinban.” Valószínűtlen, hogy a latin a kihalása előtti pillanatokban vett volna át szavakat a gallból. Sokkal valószínűbb, hogy a kapcsolat kezdetén, amikor megismerkedhettek a gall módra főzött sörrel... Másfelől ha ebben nincs igazam, azt kéne megtudni, hogyan lett a gall szó c/cs/ty kezdetű...
14
El Mexicano
2012. június 22. 12:17
Még egy pontosítás: a katalán kiejtése [szörvézö], a magánhangzók közötti -s- [z]-nek hangzik.
15
tenegri
2012. június 22. 13:40
@Fejes László (nyest.hu): A шар айраг jelentése 'sárga kumisz' (= 'sör'), de persze a hétköznapokban azért inkább пиво [piw], vagy ha kínai sör, akkor пийжүү (kb. [pídzsú]). Én nem tudok róla, hogy a шар (< sira) valaha is jelentett volna sört önmagában, ez simán csak a 'sárga' jelentésű szó. Valószínűleg egyébként nem túl régi kifejezés, de most arra sem tudok felidézni semmit, hogy esetleg volt-e valaha vmi más szó, amit a sörre használtak - végül is nem egy jellegzetes mongol ital (pár középmongol szójegyzékben talán meg lehetne nézni, előfordulhat vmi török vagy perzsa jövevényszó is). A darasun (дарс) leginkább 'bor', de elképzelhető akármilyen alkoholos ital értelemben is (pl. burjátban mindenféle pálinka-jellegű ital is) - nem tudok rá példát, hogy sörre használták volna, de nem lehetetlen, hogy jobb híján esetenként rámondták. Hogy színnel jelölnek egy italt, arra párhuzam pl. a цагаан архи 'fehér pálinka' = 'vodka' (az архи mindenféle erősebb alkoholos ital lehet - egyébként arab eredetű).
16
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 13:42
17
LvT
2012. június 22. 15:11
> A kelta nyelvekben van egy másik szó is a sörre: ír és skót gael leann, manxi lhune – ezek eredetéről sajnos semmit nem sikerült kideríteni.
A McBain-t idézem: [1]. Szerinte a gail <lionn>, <leann> ’a. ale; sör’ töve a gael <linne>, ír <linn>, walesi <llynn> ’(vízesés lábánál képződött) medence’, valamint a gail <lighe>, ír <lia>, walesi <lli> ’ár; kiáradás; vízfolyás; tenger ’ szóéval azonos. Ezeket rendszerint az ie. <*lei->’önt; folyik’ tővel kapcsolják össze (vö. lat. <lītus> ’part’, szlk. <liať> ’önt, óír <līð> ’sör’ [sic!], ónémet <līþ> ’gyümölcsbor’ [2]), kevesebben az ie. <*pleu-> ’fut, folyik; úszik’ tővel (vö. a. <flow> ’folyik’, szlk. <plávať> ’úszik’, <plynúť> ’folyik’ [3]), esetleg az ie. <*lou-> ’mos’ tővel (vö. lat. <lavō> ’mos, fürdet’, n. <Lauge> ’oldat, lúg’ [4]).
@Yogi: > Ezek a szavak az ógermán *beuzan, *beuzaz ’sör’ szóból erednek...” […] Lehet ennek köze az angol booze 'pia' szóhoz?
A <*z> az ógermán etimológiákban az ie. <*s>-ből rotacizmussal fejlődött késői germán /r/ jele. Így az a. <booze>-hoz nincs köze., mert ez utóbbiban a germán /s/ zöngésült másodlagosan [5].
@El Mexicano: > Hát az angol Wikipédia szerint a gall a 6. század körül halt ki, akkor pedig a ce, ci már régen nem [k]-nak hangzott a latinban.
Livius szerint a gallok már Tarquinius Priscus (kr. e. 600 körül) idejében átlépték az Alpokat, majd egyre inkább betelepültek Észak-Itáliába, a róluk később elnevezett Gallia Cisalpinába, egészen addig, hogy az alliai csatában megverték a rómaiakat i. e. 390/87-ben volt [6], amely után a gallok Rómát is kifosztották. Szóval volt idő, még a latin /k/-zás idején szavak átvételére. Sőt Gallia Cisalpina neve Gallia Togata is lett lévén római polgárjogot is kaptak a betelepült gallok leszármazottai.
A [7] szólistában találhatni pl. a gall <kērā> ’fésű’ > fr. <séran> ’gereben’ szót, amely még kimutatott latin előzmény nélkül is becsatlakozott a vulgáris lati –francia /k/ > /c/ > /sz/ palatalizációba. Hasonlóként breton <bragez> ’búzacsíra’ < gall <brace> > fr. <brace> ’maláta’, <brasser> ’(sört) főz’.
Ezzel szemben a lat. <cervesia>-t Finály is felvette a szótárába, pedig ő a klasszikus korra koncentrált, és egyértelműen „gallus szó”-nak említi [8].
[1] www.ceantar.org/Dicts/MB2/mb24.html#lionn
[2] starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=/data/ie/po
[3] starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=/data/ie/po
[4] starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=/data/ie/po
[5] www.etymonline.com/index.php?search=booze
[6] en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_the_Allia
[7] en.wikipedia.org/wiki/List_of_French_words_of_Gaulish_origin
[8] latin.oszk.hu
18
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 22. 15:33
@LvT: Köszönjük az értékes információkat!
19
Yogi
2012. június 22. 19:03
@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm - tessék, hogy kell vigyázni az etimologizálással, pláne nem kellően ismert nyelveknél.
20
Zeller Ede
2012. június 25. 15:04
a sör (eredetileg ser) ősi hun szó.
21
Roland2
2012. június 25. 15:07
22
Zeller Ede
2012. június 25. 15:24
mi bizonyítja, hogy nem az?
23
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 25. 16:35
@Zeller Ede: A tudományban nem azt kell bizonyítani, hogy mi mi nem, hanem hogy mi mi igen. :) Ilyen alapon állíthatjuk azt is, hogy ősi albán jövevényszó, mely időközben az albánból nyomtalanul kiveszett...
24
elhe taifin
2012. június 25. 17:13
25
Roland2
2012. június 25. 19:53
@Zeller Ede: "mi bizonyítja, hogy nem az?" Ne nevettessél már.. :D
26
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 25. 20:34
@elhe taifin: Gondolom, a š-r ’ének(el)’ tővel függ össze, hiszen ha az ember sok sört iszik, dalra fakad...
27
don B
2012. június 25. 20:48
28
LvT
2012. június 25. 20:50
@Fejes László (nyest.hu): hiszen ha az ember sok sört iszik, dalra fakad...
.
A következő fokozat pedig az albánban „maradt meg”: <sherr> ’hangos veszekedés, perpatvar, civakodás’. Ugyanakkor a sör az albánok szerint [is] „kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer’, minthogy <shëron> ’(meg)gyógyít’.
29
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 25. 21:01
@LvT: Akkor nyilván ide vonható a sherry is...
És ugye a túlzott alkoholfogyasztás megbolygatja az emésztést is, így aztán ide kapcsolható a szláv s-r gyök is.
Másnap pedig azt kell mondani: Sorry!
30
Fejes László (nyest.hu)
2012. június 25. 21:04
@don B: Aki viszont BoRra költi a BéRét a BáRban, rossz BőRben tér haza. Előbb-utóbb a nincstelenség emigrációra kényszeríti, akárcsak annak idején a BúRokat.
31
elhe taifin
2012. június 26. 02:39
Írhatnánk mi is egy gyöknyelvészetes könyvet - úgy nézem, egész könnyen menne :)))
32
Zeller Ede
2012. június 28. 18:01
@Fejes László (nyest.hu): "A tudományban nem azt kell bizonyítani, hogy mi mi nem, hanem hogy mi mi igen. :)"
a tudományban igen, mármint a valódi tudományban. de hol van itt tudomány? ... ööö ... csak nem a nyelvészkedésre gondol? hahaha...
33
Zeller Ede
2012. június 28. 18:04
@Roland2: nagyon sok hun szó él a magyar nyelvben, nem csak a ser. ilyen még pl. a mén, a nász vagy a comb, és még számtalan.
34
baloch
2014. április 17. 14:07
@Fejes László (nyest.hu): "„Nem lehet az, hogy a sör~ser alakoknak is a latin cervisiához van köze?” Ez bennem is felmerült, de mivel ez eredetileg ez [ker-] lehetett (l. még walesi [kúrú]), ha van is kapcsolat, elég távoli lehet."
---
Az arab "sháriba" és az egyiptomi "shirib" = iszik miből származhat?
És a kazah Сыра= sör melyik nyelvből származhat?
És a csuvas сăра (cirill betűs) = sör melyik nyelvből származhat?
És a kazah/baskír арпа = árpa (sör-alapanyag) melyik nyelvből származhat?
És az azerbajdzsáni arpa = árpa melyik nyelvből származhat?
---
Még nem néztem utána, ezért kérdezem.
Még egy kérdés: ott, ahol a mi sárgával jelölt sör szavunk kapcsolatot talál a térképen más népek szavával, a térkép hirtelen véget ér, és a folt teljes terjedelmében nem látható. Lehetne abból a délkeleti-keleti foltból egy kicsit többet látni?
35
baloch
2014. április 17. 14:26
A cikkből: "A finnben például a köznyelvben a kalja szó jelenthet ’sör’-t: eredeti jelentése sörhöz hasonló, gabonából erjesztett, minimális alkoholtartalmú ital (az orosz kvasz megfelelője)."
A "kvasz" szónak vajon van kapcsolata a hasonlóságon kívül ezzel a sumér szóval: kaš?
kaš [BEER] (13889x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. kaš; kaš2 "beer; alcoholic drink"
psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html
Az ital alapanyagához nagy főzőedényre volt szükség. Vajon mi lehetett az? Üst? A német nyelv Kasler szava ezt alátámasztaná, és egyben kapcsolatot teremthetne.
36
Baranya1
2014. október 24. 11:29
Korábbi hozzászólásokban felvetődött a mongol шар айраг [sar ájrag] mint a magyar SÖR szó rokona. A cikk írója azonban elveti ezt a lehetőséget. Ismét fel kell tenni tehát a kérdést: Hogy keletkezett, és mivel rokon a magyar SÖR szó?
A mongolban a sar nem más, mint sárga, tehát a sört "erjesztett sárgának" (vagy sárga kumisznak) hívják. Mivel a magyar "sör" és a magyar "sárga" szó között (sőt a mongol sar és a magyar sárga közt is) szembetűnő a hasonlóság, (szerintem) logikus a sör szót magyar szóképzésnek tartani. (Ez esetben a sör/ser a színéről elnevezett ital - noha a mai magyar nyelvben már nehezen tetten érhető ez a kapcsolat).
37
menasagh
2014. október 24. 11:49
Tudtommal a sör sokkal régebbi keletű mint sok itt felsorolt nemzet...
38
Krizsa
2014. október 24. 12:51
@menasagh: Ja. Az SZR magyar gyökszavai: szar, szár, szer, szérű, - szor, -ször, szór, szúr, szűr (szőrös).
A mássalhangzó váz közös ősi értelme: szűrós / sűrű - vagyis a SZÓR. Ki-kinyúlik (a meleg a szar) - naná, hogy "birizgálós", pezseg a sör. Az ősi értelem itt is: szrrr... egy hangutánzó.
A SzR váz hatalmas szóbokrokat alkot Eurázsia összes, először hajlítgató, majd (ma így ismerjük őket) ragozó nyelveiben.
39
Krizsa
2014. október 24. 13:00
Javítás: "A mássalhangzó váz közös ősi értelme: szűrós / sűrű - vagyis a szór. NEM, nem a szór, hanem a SZŐR.
40
menasagh
2014. október 24. 16:32
@Krizsa:
tehát a szőr...de ha igaz akkor a sör az ser vót...az pedig nem szőrös eredetű...
41
menasagh
2014. október 24. 16:34
kicsitt elsiettem....szóval ha ser a szótő akkor alakulhatorr a cser szóból is ami inkább jedlent érlelést mint a szőrvalami.
42
menasagh
2014. október 24. 16:35
..egyre többet vétek...pedig nem is söröztem...:)
43
Krizsa
2014. október 24. 18:42
@menasagh: 1. A Cs összetett hang = TS. Tehát ha a TS között nincs magánhangzó, akkor Cs. A gyöknyelvészet nem fogadja el, hogy a SZR azonos volna a TS-R-rel.
2. Aha, de az Sz nem S!! Hát, de mégis - nagyon gyakran - az. Mert az S/Sz páros eleinte ugyanaz az átmeneti hang volt. A héber még írásban is megkülönbözteti az S/Sz párost az újabb Sz-től, aminelk más betűt adott. Aztán a "régi" S/Sz, ugyan az is szétvált nekik sok S-re és kevés Sz-re, de azt meg pontozással különbözteti meg - ha akarja.
A FINNben ma is csak az S-sel írt S/Sz van meg, mint egyetlen hang. A kisbabák eleinte csak S-et tudnak mondani. A felnőttek egy része sejpít, más része szejpít.
Következtetés: a gyöknyelvészet, ha a közös értelem indokolja, elfogadja, hogy az S és Sz felváltható. De ha nem indokolja, akkor nem váltható fel.
