Agya a kép- és mondatfoszlányokat végtelen bit per szekundum sebességgel próbálja bekebelezni. Hova vezet ez? És hogyan működik?

Az olvasás és az internet kapcsolatát több oldalról vizsgálhatjuk. Először is nem mindegy, hogy mit és milyen mélységben olvasunk el a webes cikkekben. Felteszem, eddig a mondatig is kevesen jutottak el, hiszen közben három levélre kellett válaszolni, és hat új értesítés érkezett a Facebookon.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Pléh Csaba, Széchényi-díjas pszichológus kutatásai között fontos szerepet tölt be a netes olvasás kognitív vonatkozása. A megosztott figyelem szélesebb körű tartalmat biztosíthat, ám a megszerezett tudás mélysége bizonyítottan megsínyli ezt. Bizonyos kutatások szerint 40%-kal kevesebbre emlékszünk egy műsorban elhangzottakra, ha olvassuk az alul futó hírsávot.

Egy másik kapcsolat az olvasás és a világháló között az internet kultúraalakító szerepe. Ezen belül is: mennyiben befolyásolja a könyvkalózok tevékenysége azt, hogy mit olvasunk?

Bodó Balázs, a BME szerzői jogi szakértője fontosnak tartja hangsúlyozni: a neten illegálisan és félillegálisan tartalmat megosztó tömegek nem megvetni való bűnözők, hanem a kultúra fontos alakítói. Paradox módon sok könyv eladott példányszámát jelentősen növeli a kalózváltozatok terjedése, hiszen ezáltal rengeteg emberhez juthat el az adott szöveg. Olyanokhoz, akik ennek hatására kapnak kedvet a nyomtatott könyvhöz.

A két kutató a virtuális életből kilépve osztja meg velünk tapasztalatait óra között a Kossuth Klubban a Homo Textus, avagy a felületes olvasó című rendezvényen.

November 15., kedd, 18:00-20:00

Pléh Csaba:

Fecseg a felszín – Olvasók a weben

Bodó Balázs:

A megosztó hatalom – Könyvkalózok a weben

További előadás:

November 29., kedd, 18:00-20:00

Tillmann József, Bővíz László, Rung Anrás:

Mindent a szemnek – Felületek a weben