Hiába van meg az igény a felhasználók részéről, hogy még az olyan tradicionális dolgokat, mint a könyv vagy akár egy kőműves, elérhessék a neten, a szolgáltatók valahogy nem élnek ezzel a lehetőséggel – írja a konferenciáról szóló beszámolójában az IT café. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezetője ugyan már a Web 3.0-ról vizionált előadásában, jelezve, hogy a konvergencia, a mobilitás és az interaktivitás elérte a kritikus tömeget, mégis az derült ki, hogy a cég bevételeinek többsége változatlanul a hagyományos szolgáltatásokból származik. De egy telkónak vertikálisan kell gondolkodnia, így jelentős hangsúlyt fektetnek az új médiára is.

A felfedezetlen internetre mutatott rá Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank és Heal Edina, a Google Magyarország képviselője. Közös akciójukat „Neten a cégem” fantázianévvel azért indították el, mert felméréseik szerint a magyar kisvállalkozások 57%-a egyáltalán nem található meg a neten, sőt 45%-uk még akkor sem indítana online jelenlétet, ha az ingyen lenne. Pedig a magyar internethasználók 88%-a bármilyen termék vagy szolgáltatás vásárlása előtt tájékozódik ezen a csatornán. A két cég a honlapabc.hu közreműködésével ezért erőteljes kampányba kezd, melynek keretében a saját akciók mellett tájékoztató napokat is tartanak nagyobb vidéki városokban.

Az első olyan előadást, amely a közösségi felhasználás erejéről szól, Olivier Desmoulin, a Super Marmite nevű szolgáltatás kitalálója mutatta be. Ennek célja az, hogy összehozza azokat, akik szeretnek főzni, és akik szeretnek jókat enni, gyakorlatilag nagyvárosokra összpontosító házi vendéglátást valósít meg. Az ötlet egyszerű volt: Olivier szeretett volna valami háziasat enni olcsón, mindez azonban Párizsban nem annyira egyszerű. Arra gondolt, milyen jó lenne tudni, hogy adott pillanatban abban a városrészben, ahol tartózkodik, ki mit főz. Az ötletet tervezés követte, majd befektetőt talált hozzá, jelenleg pedig több ezer felhasználója van. Ahogy azt a későbbiekben, más előadásokból megtudtuk, sajnos egy ötlet befuttatása általában azért nem ennyire egyszerű.

A start-upokkal foglalkozó szekciót még megelőzte egy e-könyvekről tartott kerekasztal-beszélgetés. Szedlák Ádám moderálása mellett Bodó Balázs (Creative Commons), Moldován István (Magyar Elektronikus Könyvtár), Szemere Gabriella (Sanoma) és Weiler Péter (txtr.hu) beszélgetett arról, miért nincsenek Magyarországon elektronikus könyvek. Szemere szerint az áttörés akadálya az egymás mellett működő párhuzamos platformok megléte, valamint a kiadók bizonytalansága. Bodó felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt az e-könyveknek csak feketepiaca van, hiába lenne igény a legalizálásra. Weiler pedig felvázolta a magyar kiadók és kereskedők apokaliptikus végét, melyben az Amazonhoz hasonló globális kereskedők töltik be ezt a piacot, kiszorítva a hazai áruházakat, és lenyomva a kiadók érdekeit. Bodó Balázs megerősítette, hogy neki percek alatt sikerült publikálnia saját könyvét az Amazonon és a Barnes & Noble-on, Magyarországon azonban semmi esélye sem volt erre.

Az esemény végén a hallgatók hét start-up vállalkozás képviselőjét hallgathatták meg, akik a zsűri előtt próbálták meg bizonyítani, ötletük piac- és életképességét. A prezentációkban rögtön szembetűnt az, hogy a cégek képviselői képtelenek az üzleti döntéshozók nyelvén kommunikálni. A versenyt az Ingyenhívó nevű ötlet nyerte meg, melynek képviselője egyedüliként tartott olyan bemutatót, amit a többek között Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert is felvonultató zsűri szempontjai alapján állítottak össze. A műszaki vénájú nézők által egyértelműen jobbnak tartott NoiSpot közösségi háttérzene-szolgáltatás és a DragOnTape nevű online videóvágó megoldás állhatott még a dobogóra, aminek tanulsága: hiába van egy jó ötlet, azt el is kell tudni adni.