Az előző cikkünkben arról írtunk, hogy mi a teendő, ha EU intézményben szeretnénk munkát vállalni, bemutattuk milyen lépésekből áll a felvételi eljárás. A következőkben a versenyvizsga két fő részének a feladattípusairól adunk leírást.

Az előválogatás (Pre-selection)

Az előválogatás a felvételi procedúra első valódi megmérettetése! Ezeket a teszteket mindenki megírhatja abban az országban, ahonnan pályázik. Maga a teszt kitöltése a korábbiakkal ellentétben már nem papíralapú, hanem számítógépen történik. A feladatok nem EU-szaktudást vagy akár szaknyelvi-nyelvi tudást mérnek elsősorban, hanem fontos, az EU-intézményekben való munkavállaláshoz szükséges gyakorlati készségek meglétét vizsgálják. Ezért említettük egy korábbi cikkünkben a készségfejlesztő feladatok fontosságát az EU-angol képzéseken is, hiszen mind a napi munkavégzés, mind a felvételi vizsga folyamán szükségünk van ezekre. Az előválogatás négy feladattípusa a következő:

1. Matematikai-logikai készséget vizsgáló feleletválasztós feladatsor (Numerical reasoning test)

Ez a teszt azt vizsgálja, hogy hogyan tudunk számalapú információt (például statisztikai adatokat) feldolgozni és értelmezni. A feladat az, hogy egy táblázat vagy grafikon adataira vonatkozó kérdésekre logikusan, az adatok alapján levonható következtetéseknek megfelelően válaszoljunk. A teszt feleletválasztós, vagyis négy előre megadott válasz közül kell kiválasztanunk a helyes megoldást. Fontos tudni, hogy ezek a feladatok általában nem nehezek, de gyorsan kell megválaszolnunk a kérdéseket. A nehézséget tehát az időkorlát okozza. A gyakorlás itt is sokat segít!

Meg tudja oldani?
(Forrás: Wikimedia Commons)

2. Szövegértési készséget vizsgáló feladatsor
(Verbal reasoning test)

Ez a teszt szintén feladatválasztós, ám itt nem táblázatokat, hanem írott szöveget kell logikusan értelmeznünk. A feladat, hogy a szöveggel kapcsolatos kérdésekre megtaláljuk a helyes választ, vagy hogy a szöveggel kapcsolatos állításokról eldöntsük, hogy igazak, hamisak, vagy nem szerepelnek a szövegben.

3. Absztrakciós készséget vizsgáló teszt
(Abstract reasoning test)

Ha valaki töltött már ki intelligenciát mérő feladatsort, akkor ezt a tesztet ismerősnek találja majd. A feladatban különböző alakzatokban és formákban rejlő szabályosságot kell észrevennünk és kikövetkeztetnünk a soron következő ábrát négy lehetőség közül.

4. Helyzetmegítélést vizsgáló teszt
(Situational judgement test)

Ebben a tesztben egészen konkrét készséget vizsgálnak: azt, hogy hogyan reagálnánk bizonyos munkahelyi szituációkban. A feladatban először leírást kapunk egy konkrét konfliktust magában rejtő helyzetről és a felajánlott négy lehetőség közül ki kell választanunk a szerintünk leghatékonyabb és legkevésbé hatékony megoldást a problémára.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az értékelő központ

Az értékelő központokban (Brüsszelben vagy Luxemburgban) a következő megmérettetések várnak a jelentkezőkre:

1. Prezentáció (Oral presentation)

2. Esettanulmány (Case-study exercise)

3. Csoportos feladat (Group exercise)

4. Interjú (Structured interview)

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

A feladatok mindegyikében egy életszerű, a jelentkezők jövőbeni munkájának megfelelő feladat szimulációját végzik a jelentkezők, és a feladatok jellege a pályázott munkakörnek megfelelően változik. Az értékelő központban nyújtott teljesítményünket az EPSO munkatársai nem csupán abból a szempontból értékelik, hogy mennyire jól oldjuk meg a feladatokat, hanem azt is figyelik, hogy közben hogyan viselkedünk, hogyan kommunikálunk a felvételiztetőkkel és más jelentkezőkkel. A csoportos feladatban például más jelentkezőkkel együttműködve, közösen kell megoldanunk egy feladatot, és az értékelés azt is tartalmazza, hogy milyen hatékonyan tudunk a csoportban a kollégáinkkal együttműködni.

Interjú
(Forrás: Wikimedia Commons / bpsusf / CC BY 2.0)

A feladatok mindegyikére konkrét példákat az EPSO hivatalos honlapján.