Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a szervezők által mintegy tízezer fősre becsült tömeg előtt úgy fogalmazott: másfél év után egyértelműen látjuk, hogy a felsőoktatás háza táján „rossz ácsokra és kőművesekre” bízták a munkát. Ha omlik a vakolat, ha dőlnek a falak és lassan a fejünkre szakad a tető, nincs más megoldás, új szakembert kell hívni – mondta a HÖOK vezetője a Nemzeti Erőforrás Minisztérium épülete előtt tartott demonstráción.

Mint hangsúlyozta, ma olyan oktatáspolitikára és vezetőkre van szükség, akik építeni akarnak a múltra, de nem a múltban, hanem a jelenben élnek, akik a hallgatókra nem szükséges rosszként, hanem partnerként tekintenek a felsőoktatás minőségi megújításában. Akik képesek cselekedni, nyitottak, mert tudatában vannak, hogy a jövőt nem szabad nélkülünk építeni – fogalmazott Nagy Dávid a demonstráción, amely a Kicsi, gyere velem rózsát szedni című slágerrel, majd a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A HÖOK elnöke beszélt arról is, azért jöttek a minisztérium elé, hogy végre az ott dolgozók is meghallják, ebből elég volt. Rámutatott, az önköltség bevezetése zsákutca, nem szolgálja a nemzet felemelkedését, szerinte téved, aki azt gondolja, hogy el akarják hagyni Magyarországot.
„Nem leláncolni kell minket, hanem lehetőséget adni arra, hogy szülőföldünkön maradhassunk” – fogalmazott.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a fiatal orvosok támogatását tolmácsolta a minőségi felsőoktatásért folytatott harcban. Mint mondta: fontos, hogy közösen határozzák meg, milyen keretek között szeretnének élni, tanulni. Nem csak élhető magyar egészségügyre, hanem élhető felsőoktatásra van szükség – hangsúlyozta.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, ha eredményt akarnak elérni, akkor össze kell fogni. Az érdekvédő arra a kérdésre vár feleletet Hoffmann Rózsától, nem gondolja-e, hogy ideje felállni.

A demonstrációra norvég hallgatók videóüzenetet küldtek, szolidaritását fejezte ki a 38 országot tömörítő európai hallgatói szervezet, ESU elnöke is. Allen Pal „csúnya mérföldkőnek” nevezte a magyar felsőoktatási törvény tervezetét, amely morálisan és gazdaságilag is elszegényítene egy generációt. Hozzátette: arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg a magyar kormány tervezetét, amellyel röghöz kötné a hallgatókat.
A demonstrációra az ország szinte minden pontjáról érkeztek hallgatók, akiket egy-egy szál rózsával vártak a szervezők. A tömeg a Szalay utcát végig betöltötte, egészen a Néprajzi Múzeum hátuljáig értek a részt vevők.

A diákok transzparensein egyebek között a „Mindenhol jó, de legjobb itthon”; „Fizetett rabsággá váljon a felsőoktatás?”; „Életpályát, ne röghöz kötést”; „Ne hallgass, hallgató!”; „Felsőoktatás: több száz évet megélt, de egy pillanat alatt végzett vele egy gyilkos rózsa tövise” felirat volt olvasható.

A tüntetés végén a hallgatók egy, a színpad közepén elhelyezett koporsóval jelképesen búcsút vettek a felsőoktatástól. A koporsónál az egyes intézmények képviselői helyeztek el koszorút.

A mintegy kétórás demonstráción megjelent több kutatóegyetemi rektor, illetve Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke is.

Közeledő álláspontok?

A HÖOK elnöke és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdai találkozójuk után egybehangzóan arról beszéltek, hogy jelentősen közeledtek az álláspontok a készülő felsőoktatási törvényről tartott egyeztetésükön.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón azt mondta, nyilvánvalóvá vált, egyetértés van abban, hogy olyan törvényt szeretnének, amely lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás még versenyképesebbé váljon Európában, és bővülő lehetőségeket nyújtson a tanulás során és az elhelyezkedéskor.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: ha a rektorok sem emelnek kifogást, úgy az egyetértési jogot biztosítani lehet a hallgatói önkormányzatok számára a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a szociális ellátások területén. Kitért arra is, hogy a nem százszázalékosan államilag finanszírozott helyeknél egy új diákhitel-konstrukcióban gondolkodnak, egy olyan költségvetési megoldásban, amellyel a jegybanki alapkamatnál kedvezőbb kondíciókkal nyújtanának kölcsönt a hallgatóknak.

Nagy Dávid a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: „megértettük a kormány álláspontját, és azt hiszem, a kormány is megértette a mi kifogásainkat, elkezdtük a közös megoldás keresését”. Kérdésre válaszolva ugyanakkor közölte: a csütörtöki demonstrációt megtartják.
Arról, hogy ezek után szükségesnek tartják-e még az egyeztetést Hoffmann Rózsával, úgy nyilatkozott: az elvekben egyeztettek a miniszterrel, de nem zárkóznak el attól, hogy a továbbiakban tárgyaljanak a felelős államtitkársággal.

Nem lesznek elbocsátások

Nem bocsátanak el tömegesen pedagógusokat, és nem lesznek tömeges iskolabezárások sem – válaszolta kérdésre az oktatási államtitkár csütörtökön Budapesten, a Megújul a magyar tanügy címmel rendezett sajtótájékoztatón; az azzal egyidejűleg zajló hallgatói demonstráció kapcsán  Hoffmann Rózsa azt mondta: „nem felel meg a valóságnak, hogy nem tárgyaltak” velük.

Az államtitkár az fn.hir24.hu értesüléseit cáfolva kijelentette: a honlap által közzétett adatok, amelyek állítólag az új nemzeti köznevelési törvény „titkos” mellékletében szerepelnek, „olyannyira titkosak, hogy ő maga sem tud róla”. A 633 iskola állítólagos bezárása és nyolcezer tanár elbocsátása helyett pedig száz milliárdos forrásbevonással számol a kormányzat a közoktatás terén, sőt a pedagóguslétszám bizonyos mértékű bővítésére is szükség lesz – tette hozzá.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a kormányhivatalok dolga lesz, hogy az iskolai létszámokról tárgyaljanak az egyes intézmények esetében. „Ad kivételes lehetőséget a törvénytervezet arra, hogy ha az adott iskolában alacsonyabb a létszám az előirányzottnál, megmaradhassanak az osztályok, tehát a normaszámoktól el lehet térni” – hangsúlyozta.
Kitért arra is, „nincs kitűzött cél, hogy hány tanárt kell esetlegesen elbocsátani”, kalkulációk ugyanakkor vannak, hogy mi várható a későbbiekben a gyermeklétszámok csökkenése következtében.

A sajtótájékoztatóval egyidejűleg zajló hallgatói demonstráció kapcsán azt mondta: „nem felel meg a valóságnak, hogy nem tárgyaltak” velük. Mint mondta, a bevezetendő felsőoktatási törvény minden változása a mostani hallgatók után következő generációkra vonatkozik, ezért értetlenségének adott hangot a mostani tüntetést illetően.

Hoffmann nem érti, miért tüntetnek a diákok, ha személyesen nem érintik őket a változások.
(Forrás: MTI / Soós Lajos)

Az államtitkár kiemelte: ha valakinek a taníttatásába „sok-sok millió forintot” befektetnek, joggal várhatja el a társadalom, hogy munkájukkal adjanak vissza valamit az őket támogató közösségnek. „Nincs szó röghöz kötésről”, a külföldi munkából származó magasabb fizetéseikből pedig vissza tudják majd fizetni a taníttatásaik költségeit azok, akik a külföldi munkavállalás mellett döntenek – hangsúlyozta.

Hoffmann Rózsa rámutatott: nem cél, hogy 16 éves korukban „kitegyék” a diákokat az oktatási rendszerből, de akik tanulás helyett dolgozni akarnak, legyen meg erre a lehetőségük.

Az egész napos iskola lehetőségével kapcsolatban megállapította: ha azt nem vezetnék be, megoldatlan lenne egyebek mellett a művészeti tantárgyak, vagy a mindennapi testnevelési órák megtartása. „A családoktól nem vesszük el a gyermekeket, hanem biztosítjuk, hogy gyermekeik délután 4-5 óráig bent maradhatnak az iskolákban” – fogalmazott.

Utalt arra, hogy a köznevelési törvénytervezeten a parlamenti szakaszban lehet még „csiszolni”, az egyeztetési folyamat pedig már egy éve megkezdődött a társadalmi partnerekkel. Több mint ötezer oldalnyi véleményt kapott az államtitkárság, ezek egy részét – többek között a szakszervezetek mintegy húsz javaslatát – beépítették a koncepcióba – tette hozzá.

Szólt arról is, a pedagógusbérek „karbantartásának” garanciája az, hogy azokat a mindenkori minimálbérhez kötik. A kormány annak tudatában mondott igent a koncepció ezen részére is, hogy tudta, elő kell teremteni a száz  milliárdos nagyságrendű összeget erre a célra – fűzte hozzá.

Nem érti

Hoffmann Rózsa nem érti, miért kellene távoznia posztjáról;  az oktatási államtitkár ezt a hallgatók csütörtöki demonstrációjára reagálva mondta az MTI-nek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége által meghirdetett tüntetésen Hoffmann Rózsa menesztését sürgették.

Az államtitkár hozzátette: „ez egyébként is a kormányfő döntésétől függ”, Orbán Viktor viszont teljes bizalmáról biztosította.

Hoffmann Rózsa a tüntetésen elhangzottak kapcsán rámutatott: a demonstráció nem ellene, hanem a kormány ellen irányult, ugyanis a kabinet már jóváhagyta a tervezetet és a koncepciót.

Mint mondta, azokat, akik csütörtökön tüntettek, a tervezett változtatások már nem érintik, azok a jövő nemzedékre vonatkoznak majd. A hallgatók vezetői a jövő nemzedékét nem képviselik – fogalmazott.

Az államtitkár kitért arra is, hogy „elvben, de csak elvben, megtehetné a kormány, hogy nem működteti a felsőoktatás rendszerét, ez esetben még volna is indok a koporsós temetésre”. Ezt nálunk sokkal gazdagabb országok is megteszik, ezzel szemben a magyar felsőoktatás a jövőben is biztosítja az ingyenes tanulást – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a felsőoktatásban jelenleg mintegy négyszázezren tanulnak, „az a háromezer ember, aki szervezetten, buszokkal feljött Budapestre tüntetni, elenyésző hányada az összhallgatói létszámnak”.
Mint mondta, a tüntetés a Szózat eléneklésével ért véget, amelynek utolsó sora úgy szól, „itt élned, halnod kell”. Ha ezt komolyan gondolják, miért tiltakoznak az ellen, hogy végzés után néhány évig legalább a hazájuknak dolgoznak – jegyezte meg Hoffmann Rózsa.