-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből.
A szakemberek olyan játékokat fejlesztettek ki az emberszabásúak számára, melyekben jutalomfalatot nyerhetnek, ha jól választanak. Amelyik nem nyert, a vágyott banánszelet helyett egy darab uborkát kapott, közülük néhány erre olyasmit tett, ami az emberi düh majomváltozata lehet – számolt be a kísérletekről a BBC hírszolgálata.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A munkát két kongói rezervátumban 23 csimpánz és 15, a csimpánzfélék közé tartozó bonobó majommal végeztük, mindegyikük orvvadászat következtében elárvult, mentett állat” – mondta el Alexandra Rosati, a Yale Egyetem munkatársa. – „Játszani a félfogságban is lehetett velük, ugyanis ilyen körülményei között jutunk a legközelebb a vadállatokhoz anélkül, hogy valóban a vadonban lennénk.”
Az emberi viselkedés gyökereinek megismerése céljából kétféle játékot találtak ki. Az elsőnél az állatoknak két lehetőségük volt: választhattak az azonnali, kis jutalomfalat és a nagyobb között, amelyre azonban várniuk kellett. A második játék során „biztonságos” és „kockázatos” között kellett dönteni. Az első hat szem mogyoró volt egy edény alatt. A második tányér azonban vagy a kedvelt banánt rejtette, vagy egy darab uborkát.
Sok állat mutatott erős érzelmeket, amikor várnia kellett az ételre, vagy azt kockáztatta, kap-e egyáltalán jutalomfalatot. Egyesek a hisztizéshez nagyon hasonló jelenségeket mutattak: „kiabáltak”, „duzzogva morogtak”, idegesen vakaróztak, rázták az elkerítő rácsot. Néhány reakció a kisgyerekek „akarom”-dühkitöréséhez hasonlított.
A szakemberek arra következtettek, hogy a döntés alapvető érzelmi elemei, a csalódás és a megbánás nem kizárólag az emberre, hanem a főemlősökre is jellemzőek. Megfigyelték, hogy a csimpánzok szívesebben kockáztattak, türelmesebbnek is bizonyultak a bonobóknál. Ez azt jelentheti, hogy az érzelmekre való képességük befolyásolja életmódjukat, mindenekelőtt az élelemszerzés módjai közti választást. „Ennek tulajdonítható, hogy a csimpánzok szívesebben vesznek részt olyan kétséges kimenetelű vállalkozásban, mint a vadászat” – magyarázta Rosati.