”A kormánypártok legutóbb a december 7-i kormányülésre ígérték, hogy elfogadják az új kisebbségi helységnévlistáról szóló kormányrendeletet. A Magyar Koalíció Pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy immár hosszú ideje nem teljesül ez a vállalás” – olvasható az MKP nyilatkozatában, amelyet Fiala Ilona, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.

„Az év végéből már csak néhány hét van hátra, ezért követeljük, hogy a kormány soron következő ülésén haladéktalanul kerüljön előterjesztésre és elfogadásra az egyébként már rég előkészített rendelet tervezete. Az MKP elvárja, hogy a rendelet kihirdetése soron kívül történjen meg” – szögezi le a dokumentum.

Az MKP ugyanakkor felhívja a kormány figyelmét, ha „ismételten elodázza a rendelet jóváhagyását, a Magyar Koalíció Pártja januárban aláírásgyűjtést kezdeményez az új kisebbségi helységnévlista mielőbbi elfogadása érdekében”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kisebbségi helységneveket tartalmazó, és a kétnyelvű ügymenetet szabályozni hivatott kormányrendeleteket Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és  kisebbségügyi alelnökének hivatala már hetekkel korábban szerette volna a kabinet ülésének napirendjére tűzni, de ezt mindig elhalasztották, mert különféle minisztériumok mindig kifogásokat fogalmaztak meg a listával kapcsolatban, így újabb és újabb tárgyalásokra volt szükség.

Juhász László, a kormányhivatal egyik főosztályvezetője szerint a belügyi, kulturális, valamint a munkaügyi és népjóléti tárca is kifogásokkal élt a rendeletek ellen. Eddig csak a kormány kisebbségügyi bizottsága mondott igent a kisebbségi helységnévlistára.

Ha a kormány is jóváhagyja a listát, a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbségi elnevezéseket minden olyan szlovákiai településen fel lehet majd tüntetni, ahol az adott kisebbség lakossági részaránya eléri a húsz százalékot.

Az Új Szó már november elején azt írta, hogy nagy valószínűséggel nehéz lesz elfogadtatni a szlovákiai kisebbségi településnevek új listáját, mert több tárca kifogásokat emelt ellene.

A kulturális tárca például nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (például Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék.

„Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től” – állítja a minisztérium. A tárca szerint állítólag a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit.

Szakértői vélemények szerint viszont az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja.