Ha azt mondja ránk valaki, hogy olyan pofát vágsz, mint a háromnapos esős idő, akkor tudjuk, hogy bizony, az elkeseredés kiült az arcunkra. Kommentelőink persze megjegyezhetnék, hogy a háromnapos esős időjárás semmilyen pofát nem szokott vágni. Nem is erre gondolunk, ha a mondást halljuk, hanem például arra, hogy olyan elkeseredett az arckifejezése, mintha már három napja figyelné a vigasztalanul eső esőt. Medárd napja alkalmából esővel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat kerestünk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. Eső után köpönyeg

Ezt a mondásunkat akkor használjuk, ha már valamilyen rossz dolog bekövetkezett, így hiába próbáljuk azt megelőzni. Ha már megtörtént a baj, hiába adunk jó tanácsokat vagy adunk ötleteket, hogy mit kellett volna tenni, azzal a mostani helyzeten már nem segíthetünk. Természetesen a jövőre nézvést ezek az ötletek akár hasznosnak is bizonyulhatnak, de az adott problémát már nem oldják meg, legfeljebb felmérgesítik az elkövetőt. Ugyanezt a gondolat fogalmazódik meg a következő közmondásokban is.

Elmúlt esőnek nem kell köpönyeg.

Késő eső után köpönyeget hozni.

Eső után késő a köpönyeg.

Késő bánat ebgondolat.

Minek kellett felvennem, ha már nem is esik?
(Forrás: Wikimedia Commons / Jim Grandy / CC BY 2.0)

2. Májusi eső aranyat ér

A kelő vetésnek, a frissen kiültetett palántáknak nagyon jó, ha májusban esik az eső. Ám ennek nem mindenki örül: aki már napozni, strandolni, kirándulni szeretne, inkább morgolódik, ha elered az eső. Őket lehet vigasztalni a fenti mondással vagy ennek kevésbé ismert párjával: Márciusi por, májusi sár aranyat ér.

Búzaföldek eső után
(Forrás: Wikimedia Commons / Vincent van Gogh / PD)

3. Sír, mint a záporeső

A záporesőről tudjuk, hogy ennek során hirtelen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ezért ha valaki nagyon hevesen zokog, akkor a sírását a záporesőhöz hasonlítjuk. A szólás egy kevésbé elterjedt változata így hangzik: Sír, mint a sebes eső.

Sírnak a felhők
(Forrás: Wikimedia Commons / Tony Atkin / CC BY-SA 2.0)

4. Esőt, pulyát, rongyos gubát sohase kell kérni 

Ezzel a közmondásunkkal azt fejezhetjük ki, hogy sok olyan dolog van az életben, amit kéretlenül is megkapunk. Ezek közé sorolja a mondás az esőzést, a gyermekáldást és az elrongyolódott ruhaneműt is. Az esőt és a gyereket nem kell hosszasan magyaráznunk. De mi az a guba?

A guba egy főként a szegényebb néprétegek által viselt meleg felsőruha volt. Gyapjúból szövéssel készített anyagból, az úgynevezett gubaposztóból készült. Ennek előállítása igen hosszadalmas volt, mert nem csak a gyapjúfonalat kellett előállítani és ebből megszőni a szövetet, hanem a szövetről lógó szőrfürtöket egyesével kellett beledolgozni a szövött anyagba. Az elkészült gubaszövetből igen hosszú ujjú, igen egyszerű szabású kabátot készítettek.

A középső a guba, mellette bundák
(Forrás: Wkimedia Commons / Bikkessy Heinbucher József / PD)

5. Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél utat száraszt

Míg az őszi borongós, ködös időben az utak nehezen száradnak fel, tavasszal eső után gyorsan megszáradnak az utak is – legalábbis így vélték azokon a vidékeken, ahol a fenti mondás járta. Másutt viszont pont azt hangsúlyozták, hogy a tavaszi szelek árasztják meg a vizeket, hiszen a tavaszi meleg légáramlatok hatására elolvad a téli hótakaró.

Forrás

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások