Legutóbb a bakfitty szó eredetéről írtunk. Ez beindította kommentelőink fantáziáját, egyikőjük például így ír:

Na most az én szubjektív meglátásom, hogy a fitty legalábbis népetimológiás kapcsolatban áll a fütyi szóval. A fityma anatómiai jelentése is idekívánkozik.

Aki pisil, arra azt is mondják, hogy "fütyül".

Ráadásul mije van a baknak? Mitől is lesz "bak" végsősoron?

Szóval a bakfittynek nyilván van egy "bakkecske hímvesszeje" jelentésrétege is.

Azt nem tudjuk, mit ért olvasón „jelentésrétegen” – ha arra gondol, hogy a szó milyen asszociációkat válthat ki, akkor nehezen vitathatjuk állítását, hiszen ő láthatóan ezekre a dolgokra asszociált. Ha azonban a szó eredetére gondol, mint az cikkünkből is kiviláglik, a szakirodalomban ilyesmi nem merült fel. Ez talán nem is véletlen: a bakkecske hímvesszejét elég körülményes összehozni a ’bukfenc’ vagy a ’bakugrás’ jelentésekkel. (Asszociálgatni persze lehet, de mi most ettől megkímélnénk olvasóinkat.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ennél érdekesebb a fütyi és a fityma eredete – igaz, némi gondolkodással mindkettő megfejthető. A fityma természetesen a korábban már említett, hangutánzó eredetű fityeg és fitymál igékkel függ össze (korábban azonos jelentéssel a fitymány szót is használták – míg a fityma a 15. a fitymány a 16. században bukkan fel). Az elnevezés motivációja természetesen az, hogy az előbőr lóg, „fityeg”. A fityma szónak van egy másik, ma már szintén kihaltnak tekinthető használata: a melléknévi ’hitvány’, illetve a főnévi ’kevésre becsült dolog’. Ez csak a 18. század végén bukkan fel, és tudatos nyelvújítói elvonás a fitymálból.

A fütyi eredetére A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) nem találtunk adatot, de itt is szerepel, hogy a fütyülőt használták ’penis’ jelentésben. A szótár ezt sem magyarázza, de egyértelmű, hogy itt egy hasonlóságon alapuló jelentésátvitellel (metaforával) van dolgunk: a hímvessző a furulyára és hasonló jellegű hangszerekre emlékeztet. A fütyülés és a hímvessző párhuzama erre vonatkozik. A szerv nemi, és nem vizelési funkciójára utal az is, mikor a gyereknek azt mondják: sok répát kell ennie, hogy jól tudjon fütyülni. (Természetesen a répa is formájának köszönhetően kerül a képbe.)

Az vagy, amit megeszel...
(Forrás: Wikimedia Commons / Keith Pomakis / CC BY-SA 2.5)

A TESz. nem említi, de felvethető a szó hangutánzó eredete: a név utalhat a bunkósbot süvítő, fütyülő hangjára, melyet ütéskor hallat.

A fütyi ’hímvessző’ jelentéséhez hozzájárulhatott a pénisz egy másik elnevezése, a fütykös is. A szó eredete nem tisztázott, de az biztos, hogy a ’hímvessző’ jelentése a ’bunkósbot’ jelentésből fejlődött. Ugyanebből fejlődhetett egy másik, már szintén elavult jelentése: egy gombafajtát neveztek így.

A fütyül ’pisil’ jelentésére sehol nem találtunk adatot. Ha létezik egyáltalán, akkor is messzemenő lenne azt állítani, hogy ebből keletkezett a fütyi. Amikor vizelni indulunk, akkor gyakran mondjuk, hogy kimegyünk a mosdóba – ebből mégsem kell azt a következtetést levonni, hogy őseink a vizeletükkel mostak kezet. Ha egyáltalán létezik összefüggés, akkor sokkal valószínűbb a fordított irány. Mivel a vizelésben a „fütyinek” nagy szerepe van (legalábbis az emberiség nagyjából felénél), ezért a hasonló hangzású fütyül igére átvihették a ’vizel’ jelentést. Ha egyáltalán...