„Nagyon meg vagyok hatva, ennyi szépet még otthon sem mondanak rólam” – köszönte meg a méltatásokat az orosz műfordító, aki kesernyés humorral folytatta: „mondhatnám, hogy minden szovjet ember ezt tenné, vagyis élne a lehetőséggel és fordítaná a magyar irodalmi remekműveket, de valamiért mostanában nem mondogatják, hogy minden orosz ember ezt tenné”.

Jurij Guszev szerint ugyanis ha fordítókból van is elegendő, a magyar irodalmi alkotások tolmácsolásával foglalkozó szakemberekből azonban hiány van Oroszországban. Kritikájával nem mindenki értett egyet az ünnepi alkalomra összegyűltek közül, de a nagy tiszteletnek örvendő mesterrel senki sem szállt vitába.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A neves orosz műfordítót a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán fordítói alapítványa kuratóriuma még november végén részesítette elismerésben, de akkor az idősödő Guszev nem tudta átvenni a plakettet. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Baranyi András, a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet igazgatója adta át az elismerést és méltatta a kitüntetett munkásságát.

Jurij Pavlovics Guszev nyelvész, a filológiai tudományok doktora 1939-ben született. Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének főmunkatársa. Olyan alkotások míves orosz fordítása szerepel munkái között, mint Német László Bűn, Irgalom, Szabó Magda Pilátus, Régimódi történet, Szilágyi István erdélyi író Kő hull apadó kútba című regénye, de fordította Balassi Bálint, József Attila és Weöres Sándor verseit. Kertész Imre Sorstalanság című regényét is ő ültette át oroszra.

A Füst Milán díj hétfő esti átadásán a Moszkvai Magyar Kulturális Központban egyúttal bemutatták Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának Guszev közreműködésével készült legújabb orosz nyelvű fordítását. A könyv 2011-ben jelent meg az „Irodalmi emlékek” című sorozatban a Tudomány kiadó gondozásában, Zichy Mihály illusztrációival.

A műfordító az MTI kérdésére elmondta: Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának már a 19.században három orosz nyelvű fordítása létezett. Kettőt németből ültettek át oroszra, majd Makszim Gorkij készítette el a Madách mű fordítását. Leonyid Martinov pedig 1964-ben, de a prózából. Ezek a fordítások elavultak, ezért kezdett bele a munkába Darja Anyiszimovával két évvel ezelőtt. Vele készítette ugyanebben a világirodalmi klasszikusokat bemutató sorozatban Balassi Bálint összes verseinek orosznyelvű fordítását, amelyet szintén ebben a sorozatban adott ki a Tudomány kiadó.

Larissza Vasziljeva, a Világirodalom című orosz lap szerkesztőbizottságának tagja bábáskodott Az ember tragédiája kiadása fölött, mint ahogy számos közös munkájuk volt már Jurij Guszevvel. Vasziljeva az MTI-nek elmondta: a márciusi lapszámban Szőcs Géza Limpopo című regényét jelentetik meg, s vele együtt annak illusztrációit, eltérve hagyományaiktól.

Baranyi András, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója szerint Az ember tragédiája új orosz fordításban újjászületett. Ennek jegyében az idén több esemény középpontjában is ez a Madách Imre remekmű szerepel.

Tavasszal moszkvai Zichy-napokat terveznek, amelyeken Az ember tragédiájához készült Zichy Mihály illusztrációkat is bemutatják. Ez a fordítás lesz az egyik fő témája az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete műfordítói konferenciájának áprilisban. A legközelebbi tervek között szerepel Jankovics Marcell animációs filmjének moszkvai bemutatója is. A feliratokhoz felhasználják Jurij Guszev fordítását.