-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben francia tudósok szerint, akik genetikai bizonyítékot találtak a neolitikum korának népvándorlására.
A kutatók a csiszolt kőkorszakban élt emberek maradványaiból vett DNS-minták alapján jutottak erre a következtetésre, amelyet egy szerdán megjelent amerikai folyóiratban ismertettek.
Az aveyroni Treilles barlangjaiban talált koponyák fogaiból származó DNS-minta elemzése kimutatta, hogy az ott eltemetett emberek többsége egy és ugyanazon őstől származott, aki a Közel-Keletről, feltehetően Anatóliából érkezett – közölte Francis Duranthon, a toulouse-i Természettudományi Múzeum igazgatója.
A treilles-i temetkezési helyet az 1930-as években fedezték fel: legalább 149 (63 gyermek és fiatal, valamint 86 felnőtt) ötezer éves maradványai nyugszanak itt. A temetkezések egy-két évszázadon át zajlottak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Huszonnégy ember fogain elvégzett genetikai vizsgálatok segítségével 22 férfit/fiút azonosítottak, akik közül hárman igen közeli rokonok voltak, tizenhatan pedig apai ágon voltak rokonok. A tudósok ebből arra következtettek, hogy egy klánról lehet szó.
„A Közel-Keletről származó, a neolitikum elején itt élt népességről beszélhetünk” – hangsúlyozta a DNS-vizsgálatot elvégző Eric Crubézy és Marie Lacan.
A férfiak közel-keleti származásának felfedezése megerősíti, hogy „mennyire jelentős volt népvándorlás a csiszolt kőkorszakban a Földközi-tenger partjai mentén – fejtette ki a munkálatokat irányító Duranthon. – Eddig is voltak olyan tárgyi bizonyítékok, például kerámiák, amelyek alapján feltételezhettük, hogy népvándorlás zajlott ebben a korszakban. Itt azonban már genetikai bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre közel ötezer éves genomokkal.”
A treilles-i férfiak idegen származását a tej emésztéséhez szükséges gén hiánya is megerősíti. A térségben az adott időben élők ugyanis képesek voltak tej fogyasztására.
Crubézy elemzéséhez elsőként alkalmazta az i.e. 3500 előttről származó csontok sejtmagjában lévő DNS-molekulák génmarkereit. Ezek segítségével meg lehet állapítani egy egyed apai és anyai vérvonalát, míg az eddig használt módszer, a mitokondriumban (energia előállításában és raktározásában szerepet játszó sejtszervecske) lévő DNS vizsgálata csak az anyai ágon történő leszármazással kapcsolatban nyújtott utalásokat.