Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének tisztségviselője az MTI-nek elmondta: egyrészt a kulturális diplomácia kihasználatlan lehetőségeiről szervezett bukaresti konferencián vett részt Emil Constantinescu volt államfő meghívására, másrészt a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd védelméről tárgyalt a román kormány tagjaival.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ötnapos látogatásán Bogyay Katalin a külügyi és kulturális tárca vezetőivel, illetve a román parlament UNESCO-bizottságának tagjaival találkozott. Megbeszélésein egyebek között a romák oktatásának területén megvalósuló nemzetközi összefogásról és az épített örökség védelméről volt szó, s felkereste az épített világörökség részét képező bukovinai ortodox kolostorokat. Mivel a veszélyeztetett nyelvek térképén a moldvai csángó-magyar nyelv is szerepel, kérésére a szervezők beiktatták programjába egy magyaróra megtekintését is a lészpedi (Lespezi) román tannyelvű iskolában.

Bogyay Katalin rámutatott: Romániában a törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy ha valaki kéri, akkor az anyanyelvét is tanulhassa heti két-három órában az iskolában, de ennek a lehetőségnek a kiaknázásához a családra, a közösségre és a csángó-magyar egyesületre is szükség van. „Vannak helyek, ahol nagyon sok regionális nyelv van, és meg kell kötni azt a kompromisszumot, hogy melyek azok a nyelvek, a hivatalos nyelvek, amelyen keresztül az emberek egymással szót tudnak érteni. Ugyanakkor mi azt is hangsúlyozzuk, hogy nagyon fontos megadni a jogot ahhoz, hogy minden ember a saját anyanyelvét megőrizze” – számolt be a román hatóságokkal folytatott tárgyalásairól az UNESCO közgyűlésének elnöke.

Bogyay Katalin hozzátette, megállapodott vendéglátóival abban, hogy Magyarország és Románia kölcsönösen támogatják egymást, hogy bekerüljenek az UNESCO világörökségi, illetve szellemi kulturális örökségi bizottságába, az idei és a jövő évi választások alkalmával.