Nemrégiben írtunk arról, hogy miről ismerhetjük fel a megalapozatlan kutatásokra épülő, vagy komoly kutatások eredményeit felületesen, félreérthetően közlő, esetleg egyenesen áltudományos cikkeket – egyszóval mikor fogadjuk fenntartásokkal a leírtakat. Nem sokkal később mi is közöltünk egy MTI-hírt, melyhez kénytelenek voltunk kommentárt fűzni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ez utóbbi hír egyébként nem csupán az MTI-hez érkezett meg, hanem bejárta a világot. Közölte például a PBS Newshour amerikai hírcsatorna honlapja is, méghozzá a következő címen: A nyelvészek szerint az angol és a hindi egy 6500 évvel ezelőtt beszélt nyelvősből származik. Ami tulajdonképpen igaz is.

Első pillantásra is világos...
(Forrás: Wikimedia Commons / AT / GNU-FDL 1.2)

A probléma az, hogy a kutatás nem erről szól. Azt ugyanis, hogy az angol és a hindi ugyanabból az alapnyelvből ered, már a 18.-19. század fordulója óta tudják. A nyelvészek amúgy is 5-6 ezer évvel ezelőttre tették az alapnyelv felbomlását, tehát ez sem újdonság. A kutatás ugyan foglalkozott az alapnyelv felbomlásának időpontjával, de ez nem célja, hanem eszköze volt: erre építve kívánták eldönteni, hogy hol beszélték ezt a nyelvet.

A dátumoknak ebben csupán annyi jelentőségük van, hogy a régészek két jelenséghez próbálták kötni az indoeurópai nyelvek elterjedését. Az egyik a kerék és a kocsi elterjedése volt az eurázsiai sztyeppén, a másik a neolitikus forradalom Anatóliában. Az előbbi i. e. 3500 körül, az utóbbi i. e. 7500 és 6000 között zajlott le. Mivel a számítások időben az előbbihez álltak közelebb, a kutatók az előbbi mellett foglaltak állást – akárcsak korábban (az anatóliai őshaza mellett inkább régészek érveltek). A PBS-cikk címe és az első bekezdések azonban azt sugallják, hogy a nyelvek rokonsága is új kutatási eredmény, és csak a cikk legvégén derül ki, hogy valójában csak egy újabb érv került elő egy korábban is létező elképzelés mellett.