Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek úgy látja, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény elfogadásával egyfajta egyensúly felborult, és a legfontosabb feladat ennek a helyreállítása.

Egyebek között ezt emelte ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Hágában, miután négypárti parlamenti delegáció élén megbeszélést folytatott az EBESZ illetékesével. Megerősítette, hogy Vollebaek szeptember 15-én Budapestre látogat, és más programok mellett részt vesz a külügyi bizottság ülésén.

Az EBESZ-főbiztos a találkozó után kiadott közleményében alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete ne érintse hátrányosan a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekhez tartozókat. Aláhúzta, hogy mindaddig be kíván kapcsolódni a probléma kezelésébe, amíg minden félnek elfogadható megoldást nem találnak.

A közleményben a főbiztos fontosnak nevezte a megfelelő egyensúly biztosítását az államnyelv megerősítése és a kisebbségek nyelvi jogainak megvédelmezése között. Jelezte, hogy ő maga is javaslatot tett olyan intézkedésekre, amelyek az egyensúlyt javíthatják, és lépéseket javasolt arra is, hogy a törvény „arányos és megfelelő módon” legyen végrehajtható.

Ismét biztatta a szlovák és a magyar kormányt, hogy a jószomszédság és barátság szellemében folytassanak építő jellegű párbeszédet a lezáratlan témákról. „Parancsolónak” nevezte, hogy a következő lépések kidolgozásába a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőit is vonják be.

Üdvözölte egyúttal, hogy mindkét fél szívesen vette részvételét a kisebbségügyi vegyes bizottság közelgő találkozóján, és arra is kérték, hogy biztosítsa, a következő lépések figyelembe veszik „valamennyi érdekelt jogait és legitim igényeit”. Kiemelte ennek kapcsán, hogy részt vesz a végrehajtási iránymutatások megtervezésében is.

Előzőleg, szerdán Szili Katalin Brüsszelben ugyancsak a szlovák nyelvtörvény problémájáról megbeszélést folytatott Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament (EP) elnökével, Joseph Daullal, Martin Schulz-cal és Guy Verhofstadttal, az EP néppárti, szocialista, illetve liberális frakcióvezetőjével, majd pedig Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság szabadságjogi és igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Valamennyiüknek terjedelmes dokumentumcsomagot adott át, amelyben a magyar fél ismerteti a helyzetet, és kifejti álláspontját a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.

Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit – mondta Buzek. Az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselőtestület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni.

Szili Katalin szerint a kedden hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti, így például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is – hangoztatta.

Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is.

Jacques Barrot-val való találkozója után Szili azt mondta: az Európai Bizottság alelnöke is jelezte neki, hogy a megoldás érdekében szeretne segítséget nyújtani, akár személyes szerepvállalással. Szili Katalin szerint ez nyilván közvetítő szerepet jelenthet majd.

Az Országgyűlés elnökének közlése szerint az EP-frakcióvezetők szintén olyan vállalásokat tettek, hogy megvizsgálják a kérdéskört, arra a szempontra tekintettel, hogy semmilyen diszkriminatív törvény ne legyen érvényben.

Pártállástól függetlenül egyetértés van a magyar európai parlamenti (EP-) képviselők között abban, hogy törekedni kell az új szlovák nyelvtörvény visszavonásának elérésére – jelentette ki Szili Katalin csütörtökön, Hágába indulása előtt még Brüsszelben, közvetlenül azután, hogy találkozott magyar EP-képviselőkkel.

A megbeszélésen, amelyen mind néppárti, mind szocialista, mind pedig jobbikos EP-képviselők részt vettek, az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott az előző napi brüsszeli találkozóinak eredményeiről. Ezután arról tanácskoztak, hogy milyen módokon foglalkozhat az Európai Parlament a nyelvtörvényproblémával. Fölmerült szóbeli kérdés felvetésének a lehetősége, illetve az is, hogy az Európai Bizottsághoz lehet fordulni az ügyben.

Alapvetően az emberi jogokból, a diszkrimináció tilalmából kell kiindulni – ismertette újságírókkal Szili Katalin a megbeszélésen megfogalmazott közös vélekedést. Mint hozzátette: Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, aki az EP házbizottságának a tagja, a találkozón közölte, hogy a jövő heti házbizottsági ülésen át fogják tekinteni az EP-ben teendő lépéseket.

Az Európai Parlament szeptember 14. és 17. között tartja első őszi plenáris üléshetét Strasbourgban. Akkor magyar képviselők mindenképpen foglalkozni kívánnak a témával.