Sólyom László köztársasági elnökkel, Bajnai Gordon miniszterelnökkel, Balázs Péter külügyminiszterrel, Katona Bélával, az Országgyűlés elnökével valamint a parlamenti pártok elnökeivel, így Orbán Viktorral, az ellenzéki Fidesz vezetőjével is folytatott megbeszélést az Európai Parlament (EP) elnöke pénteken Budapesten.

A találkozókon egyebek mellett szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye, az energiapolitika területén kialakítandó közép-európai együttműködés, a koppenhágai klímakonferencia, és Magyarország gazdasági és költségvetési helyzete.

Jerzy Buzek pénteken először Sólyom Lászlóval folytatott megbeszélést a Sándor-palotában. A köztársasági elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy az EP és Jerzy Buzek is foglalkozik a szlovák nyelvtörvény kérdésével. Az államfő szerint legalább azt el kellene érni, hogy a tavaszi szlovákiai választásokig ne alkalmazzák az anyanyelv használatának büntetésére vonatkozó rendelkezést.

Sólyom László egyetértett Jerzy Buzekkel abban, hogy a problémát tárgyalással, lépésről lépésre haladva kell megoldani. Leszögezte, hogy Magyarországnak soha nem volt érdeke, hogy feszültségben éljen valamelyik szomszédjával. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség és EU fellépése nyomán pozitív elmozdulás történik ezen a területen és sikerül megoldani a konfliktust.

Jerzy Buzek kijelentette, az emberi jogok és a kisebbségi jogok fontosak az Európai Parlament számára. Hozzátette, tíz nappal ezelőtt Szlovákiában úgy tájékoztatták: lehetőség és erős szándék van arra, hogy az országon belül oldják meg a nyelvtörvény kérdését. Mint mondta ebben az ügyben a szlovák kormány és a magyar kisebbség képviselői is erős szándékukról adtak számot.
Az EP elnökének véleménye szerint folyamatos párbeszédre van szükség a szlovák kormány és a kisebbségek képviselői között. Megjegyezte, hogy az EBESZ és az EP állandó segítségére is szükség van. Ezt a segítséget a két szervezet felajánlotta, és ezt az érintettek el is fogadták. Sarkalatosnak nevezte, hogy hogyan hajtják majd végre ezt a törvényt, a büntetési rendszert ugyanis a közeljövőben vezetik majd be a hatóságok.
Buzek közölte: a szlovák hatóságok nem zárkóznak el attól, hogy miután megpróbálják végrehajtani a törvényt, bizonyos idő elteltével változtassanak annak szövegén. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben optimistább, mint a koppenhágai konferencia ügyében.

Az EU új működési módjáról úgy vélekedett, hogy a parlament szerepe örvendetesen megnövekedett. Kifejezte reményét, hogy az Európai Unió intézményesíteni fog egy emberjogi biztost, akinek feladata lesz többek között a kisebbségek védelme is.

Bajnai Gordon Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélése után újságíróknak azt mondta: Magyarország szempontjából nagyra értékeli azt az elvi, erkölcsi támogatást, amelyet Jerzy Buzek adott a magyar kisebbség szlovákiai nyelvhasználata kapcsán nyáron fellángolt vitában.

A kormányfő szólt arról is, szimbolikus dolognak tartja, hogy az EP elnöke lengyel, mivel Lengyelország egyike azoknak az országoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az unióhoz. Ráadásul a politikus fontos posztot tölt be, Lengyelország Magyarország egyik legfőbb szövetségese, és a két állam kapcsolatai nagyon jók.

Jerzy Buzek, miután Katona Bélával tárgyalt a nyelvtörvény ügyéről, elmondta: szerinte a sikeres megoldásnak három feltétele van: egyrészt, legyen állandó párbeszéd  a szlovák kormány és a magyar kisebbség között, másrészt, kapjanak folyamatosan segítséget a nemzetközi közösségtől az EBESZ-en és az Európa Tanácson keresztül, illetve megfelelő jó szándékkal alkalmazzák a meglévő törvényt.

A magyar házelnök közölte, a kisebbségi jogok, a szlovákiai nyelvtörvény mellett az ukrán oktatási törvény miatt kialakult helyzetről is tárgyaltak. Mint mondta, az EP-elnök megígérte, hogy figyelemmel kíséri a szlovák nyelvtörvény alakulását; nem csak a végrehajtási utasítást, hanem a nyelvtörvény esetleges módosításának ügyét is. A lengyel politikus egyébként Katona Béla házelnök meghívásának eleget téve érkezett Magyarországra.