-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rákos Péter azokat a fogalmakat elemezte, amelyeket rosszul értelmez vagy félreért a használója, mint például szabadság, nemzet, liberalizmus vagy a szocializmus.
Fáradhatatlan szavak címmel rendez egész napos szimpóziumot Rákos Péter (1925-2002) irodalomtörténész, prágai egyetemi tanár halálának 10. évfordulója alkalmából csütörtökön a budapesti Cseh Centrum. Gál Jenő, az egykori tanítvány, majd kolléga a prágai Károly Egyetemen, elmondta az MTI-nek, hogy Rákos Péter kassai születésű és 1945-től tanult, majd tanított a cseh fővárosban. Prágában végzett filozófia szakon. Ő alapította meg az egyetemen a hungarológia szakot és a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésén dolgozott.
A prágai tavasz idején, 1968-ban az angolszász irodalomtudományt mutatta be. Sajtó alá rendezte és utószót írt Erich Auerbach angol filológus Mimesis című kötetéhez. A tudós munkája teljes szembefordulást jelentett a marxista irodalomtudománnyal, ezért Rákos a korszak megtűrt értelmiségi kategóriájába került. Magyarul megjelent a pozsonyi Irodalmi Szemlében Lírai őrjárat címmel Márai Sándorról írt elemzése, ezt pedig a magyarok nem vették jó néven, mert Márai Magyarországon tiltott irodalomnak számított.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A budapesti szimpózium címeként szolgáló Fáradhatatlan szavak című, mintegy 800 oldalas kötete az életművéből ad válogatást, cseh nyelven jelent meg a prágai Akadémia Kiadónál, és Gál Jenő rendezte sajtó alá.
Rákos Péter a 90-es években a közélet felé fordult, irodalomelmélettel, történelmi kérdésekkel, közéleti problémákkal, a nacionalizmusokkal foglalkozott. Hetvenedik születésnapjára 1995-ben a Kalligram Kiadónál jelent meg a Prágai őrjárat című kötete. A Nemzeti jelleg, a miénk és másoké című műve 2000-ben látott napvilágot.
Élete vége felé írta intelmeit enciklopédia formájában és a fiának szánta, de ezek nem erkölcsi prédikációk, hanem azokat a fogalmakat elemezte, amelyeket rosszul értelmez vagy félreért a használója, mint például a szabadság, a nemzet, a liberalizmus vagy a szocializmus szavakat. Kész kéziratként adta le a Kalligramnak, eddig csak részletek jelentek meg belőle folyóiratokban – magyarázta Gál Jenő, aki a Károly Egyetemen 20. századi és kortárs magyar irodalmat tanít, korábban Budapesten a Cseh Centrum igazgatója volt.