-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vannak olyan szavak, amelyeknek ha belegondolunk a szó szerinti jelentésébe, kicsit zavarba jövünk. Ez történt olvasónkkal is, aki azt kérdezi, miért „fal”, a hangfal, amikor a legtöbb esetben egy dobozról van szó.
Egy kedves olvasónk kérdezi tőlünk, hogy milyen esetekben lehet használni a hangfal szót:
Szeretném tudni helyesen használjuk-e a hangfal kifejezést akkor, ha nem kifejezetten falra gondolunk, hanem például egy dobozra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egyszerű válaszunk az, hogy persze, helyes, hiszen nincs is más választásunk, hangdoboz vagy hasonló kifejezés – bár valószínűleg érthető lenne – nem gyakori a magyar nyelvben. Ráadásul az a tárgy, amire a hangfal szót használjuk, gyakrabban többé-kevésbé mozgatható doboz, mint ahányszor valóban rögzített fal. De akkor miért nevezzük mégis falnak?
Erre a kérdésre a szó etimológiája adhatná meg a választ. De sajnálatos módon sem A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában, sem pedig a Zaicz Gábor-féle Etimológiai szótárban nem található meg a hangfal szó eredete. Az világosnak tűnik, hogy nemcsak látszólag, hanem valóban összetett szóról van szó: hang + fal. Az is világos, hogy a szó valamikor a 19. század végén, vagy a 20. század elején keletkezhetett, ennek a technikai vívmánynak az elterjedésekor. Érdemes tehát körülnéznünk a nagyobb európai nyelvekben, hátha tükörfordításról van szó.
Az angolban loudspeakernek vagy egyszerűen speakernek nevezik; előbbinek szó szerinti fordítása a hangosbeszélő, a másiknak pedig a beszélő. Ugyanez a helyzet a németben és a franciában is; németül Lautsprecher, azaz hangosbeszélő, a franciában pedig haut-parleur, azaz magasan, fennen beszélő. A hangosbeszélő kifejezés persze magyarul is létezik, de mást jelent, mint a hangfal; inkább csak hangszórót jelent.
No de mi a különbség a hangszóró és a hangfal között? A köznyelvben a legtöbb használatban semmi, ezek a szavak nagyjából egymás szinonimái. Technikailag azonban természetesen van különbség: hangszórónak azt a technikai eszközt nevezzük, amely alkalmas az elektromos hullámokat hanghullámokká alakítani. Ezeket a hangszórókat a jobb akusztikai hatás elérése érdekében dobozokba, illetve falakba rendezik. Az egész falas megoldás régebbi technika, mint a dobozos. Lehet, hogy ez a magyarázat arra, hogy miért a hangfal szó terjed el. Mire technikailag gyakoribb megoldássá vált a doboz, addigra a köznyelveben elterjedhetett a korábbi technikára használatos hangfal kifejezés. Az, hogy a hangfal szó szerint már nem volt fal, nem zavart senkit.
Miért nem? – Erre a kérdésre a választ a nyelvben kell keresnünk. A nyelvhasználatban ugyanis hozzá vagyunk szokva az olyan összetételekhez, amelyeknek a jelentése nem teljesen átlátszó, azaz nem pontosan jósolható meg az összetétel jelentése a két összetételi tag jelentéséből és a köztük lévő nyelvtani viszony ismeretéből. Ahogy forgatókönyv sem feltétlenül könyv, a bőrradír sem igazi radír, a hangfal sem mindig fal. De hogy nehogy azt higgyük, hogy az ilyesfajta jelentésváltozás csak az összetételekre jellemző, gondoljunk arra, hogy a PET palackot is üvegnek hívjuk, pedig műanyagból van...