Mindennapi helyesírás című sorozatunkban számtalan példával illusztráltuk, hogy a helyesírási szabályokat nap mint nap megszegjük anélkül, hogy megértési zavarok keletkeznének, vagy hogy egyáltalán a nyelvhasználók többsége észrevenné, hogy a szövegalkotó nem a helyesírási szabályokat követte. Bizonyos esetekben arról is szó lehet, hogy a valaki szándékosan nem követi a helyesírási szabályokat, ráadásul nem csak valamilyen vicc kedvéért.

Ádám nevű olvasónk még április elején írt nekünk:

A következő esemény címét láttam a napokban: A Red Bull globális marketing stratégiája. A szememet és nyelvi érzékemet valamiért nagyon bántja a „marketing stratégia” kifejezés különírása. Hasonló a megérzésem a marketing vezető és a marketing menedzser szavakkal is. Véleményem szerint egybe kellene írni ezeket, erről meg is kérdeztem a szervezőket, hátha tudnak valami idevágó nyelvtani szabállyal szolgálni, ám csupán ezt a választ kaptam:

„Köszönjük, hogy felhívtad a figyelmünket a problémára! Mindazonáltal nem biztosíthatunk afelől, hogy apró hibánkat javítani fogjuk. A „marketing stratégiája” sokkal könnyebben olvasható, mint az, hogy „marketingstratégiája”. A sajtónyelvben a közérthetőség az egyik legfontosabb szempont, ezért bátorkodtunk a két szót különírni.”

Kérem írják meg, hogy ezeknél a szavaknál, kifejezéseknél mi a követendő nyelvtani szabály, mert nagyon érdekelne!

Ádámnak feltétlenül igaza van abban, hogy a marketingstratégiát a helyesírási szabályok értelmében egybe kell írni. Ez helyesírási, nem nyelvtani szabály! Nyelvtani szabálynak legfeljebb azt mondhatjuk, hogy az ilyen szavakat „egy szóban ejtjük”, azaz a stratégia első szótagja ebben a szerkezetben nem szokott önálló szóhangsúlyt kapni. Ettől függetlenül a helyesírási szabályok még előírhatnák akár a különírást, akár a kötőjeles írást is.

Az ilyen szerkezeteket hívja a szabályzat jelentéstömörítő összetételeknek, írásmódjukról A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 129. pontja rendelkezik:

Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat?: vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső?: a csiga házához hasonló lépcső; stb.

Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Könnyű belátni, hogy a marketingstratégia jelentése ’marketinggel kapcsolatos stratégia’, tehát a vámvizsgálathoz hasonlóan egybe kell írni. A szervezők ezt ugyanis nem vitatják, ők azt állítják, hogy a szabály ellenére írják a szerkezetet külön. Mivel ehhez minden joguk megvan. A helyesírási szabályok nem jogszabályok, senkinek sem kötelessége betartani őket. A szabályzat azt is kimondja, hogy

Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.

– szerencsére mégsem jut senkinek eszébe jogilag fellépni az egyre szaporodó „rovásírásos” feliratok és kiadványok ellen.

Érdemes azonban azon elgondolkodni, hogy a szervezők által felhozott érvek valóban megállják-e a helyüket. Fő érvük a különírás ellen a következő:

A „marketing stratégiája” sokkal könnyebben olvasható, mint az, hogy „marketingstratégiája”.

Tény, hogy a marketingstratégiája meglehetősen hosszú betűsor, így bizonyos értelemben kiolvasása valóban az átlagosnál nehezebbnek mondható. Tény az is, hogy a szóköz betoldásával ez a nehézség valóban enyhíthető – igaz, az már erősen vitatható, hogy valóban „sokkal könnyebben” olvasható-e. Ráadásul a helyesírástól eltérő írásmódok esetében mindig számolni kell azzal, hogy valakit pont ez az eltérés zavar meg, és amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon. A szervezők érvelését tehát nem tartjuk alaptalannak, de igazán meggyőzőnek sem.

Amiben minden bizonnyal tévednek, az az, hogy elszigetelve vizsgálják a kifejezés olvashatóságát, holott a kifejezések a legritkább esetben fordulnak elő elszigetelten. A fenti esetben is a globális marketing stratégiája szerkezetet kellene vizsgálni. Ezzel az a probléma, hogy amikor az olvasó a globális marketing szakaszhoz ér, úgy érzi, hogy vége a névszói szerkezetnek, és nem tud mit kezdeni a stratégiája elemmel – pontosabban újra kell értelmeznie az egészet. Ere két lehetősége van.

Az egyik esetben azt feltételezi, amit Ádám, hogy valójában a globális marketingstratégiája formának kellene ott szerepelnie. Egy vállalat globális marketingstratégiája sokféle lehet – akár éppen az, hogy mindig a helyi piacnak megfelelő marketinggel kell előállni, és a különböző országokban egészen különbözőképpen kell piacot biztosítani vagy keresni. Ezzel szemben elképzelhető a globálismarketing-stratégiája forma is: ez valami olyasmire utalhatna, hogy egy vállalatnak éppen az a stratégiája, hogy globális marketinget folytat, azaz bolygónk egészét piacának tekinti. Az igazi problémát nem is az okozza, hogy most melyikről van szó, hanem az, hogy megakadunk, el kell gondolkoznunk rajta – még az olyan szerkezetek esetében is, amelyekben valamelyik értelmezés kizárható, elmegy az idő azzal, hogy azt az értelmezést tényleg ki is zárjuk.

Végül meg kell jegyeznünk, hogy a szervezők érvelése azért is rossz, mert az olvashatóság javításáért a szerkezetet nem kell különírni, elég kötőjelezni: globális marketing-stratégiája. Ez az írásmód ugyan nem szabályos, de nem is vezet félreértésekhez, és az olvashatóságot segíti. Persze hangsúlyozzuk: mindenki olyan stratégiát követ, amilyet szeretne. De ez nem jelenti, hogy mindegyik stratégia egyformán jó.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)