A kísérleti tankönyvekről szóló sorozatunk legutóbbi részében, amelyben az ötödik osztályosoknak szóló Erkölcstan című kötetről szóltunk, több ízben két szóba írtuk az erkölcstan + tankönyv szerkezetet. Ez most ugyan nem véletlen hiba volt, hanem tudatos döntés eredménye, de olvasóink így is résen voltak. Több figyelmeztetést kaptunk, hogy a szókapcsolatot bizony egybe kellene írni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Igaz: a szabályok szerint valóban egybeírandóak ezek a szerkezetek: irodalomtankönyv, kémiatankönyv, matematika-tankönyv. Hiszen a szerkezet elemzésekor kiderül, hogy a tantárgymegjelölés nem lehet minőségjelző. Sokan egyetlen szóeleji hangsúllyal is ejtik ezeket, de vannak olyanok is, akik külön hangsúlyozzák az összetételi tagokat. Ráadásul az is igaz közrejátszik a különírt változat elterjedtségében, hogy a kiadványok címlapjain rendre külön szerepelnek ezek. Persze, amikor a könyv címéről és műfaji megjelöléséről van szó, akkor más a helyzet: Irodalom – tankönyv vs. Irodalom – szöveggyűjtemény.

Forrás: apród.hu

Az erkölcstan + tankönyv esete azonban ennél még eggyel csavarosabb. Ebben az esetben a tantárgy neve erkölcstan, a kiadvány típusa pedig tankönyv. A zavart sokak számára az okozza, hogy az összetételi tagok találkozásánál ugyanaz a szótag ismétlődik. Ezért sokan összetételként az erkölcstankönyv megjelölést használják. Az Osiris-féle Helyesírás (OH.) is ezt a megoldást tartalmazza: hittan és hittankönyv, mennyiségtan és mennyiségtankönyv. Ennek analógiájára az erkölcstan + tankönyv összetétel: erkölcstankönyv.

Ezek az alakok azonban azért furcsák, mert nem átlátható a szerkezetük. A hittankönyv valóban a hitre oktat, tehát hit + tankönyv? Az erkölcstankönyv tárgya valóban az erkölcs, tehát erkölcs + tankönyv? De a mennyiségtankönyv esetében ez az elemzés már nem állja meg a helyét: ez nem mennyiséget oktat. A másik elemzés, amely szerint az összetételi tagok hittan + könyv, erkölcstan + könyv, mennyiségtan + könyv pedig éppen a műfaji megjelölést nem tartalmazzák, ti. hogy tankönyvről van szó.

Végül: arról is szó van, hogy ez nem pusztán helyesírási kérdés. Van, aki erkölcstankönyv-et, hittankönyvet stb. mond, és ezeknek a szavaknak az írását meg is találja az OH.-ban. De aki [erkölcstan tankönyv]-et mond, az hogyan írja le helyesen ezt a kapcsolatot? Nagyon furcsa lenne, ha az így ejtett szerkezetet erkölcstankönyv-nek kéne írni.

Úgy látjuk tehát, hogy mindenképpen következetlenséget követünk el. Számunkra pedig az a következetlenség fogadható el leginkább, amely olyan írásképet eredményez, amely könnyen átlátható, könnyen olvasható. Ez pedig szerintünk teljesen egyértelmű, hogy melyik!

erkölcstankönyv

erkölcstantanköny

erkölcstan tankönyv