Az emlékszoba a család nevét viselő épületben, a Vitkovics-házban, az egykori egri görögkeleti parókiában kap helyet. Az épület jelenleg azoknak az alkotásoknak ad otthont, amelyeket Kepes György világhírű fényművész adományozott Eger városának. Az emlékszoba létrehozásához 3 millió forint támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Alap.

Mint azt Holla Márta, a kiállítás kurátora az eseményről kedden tartott tájékoztatón hangsúlyozta: az 1778-ban Egerben született Vitkovics Mihály szerb származása és anyanyelve ellenére élharcosa volt a magyar nyelv terjesztésének és megújításának. Alapító tagja volt a Kazinczy-triásznak, amely Kazinczy Ferenc eszméinek és törekvéseinek pesti terjesztésére jött létre. Egyaránt írt epigrammákat, ódákat, egyéb lírai és népies költészeti műveket, prózát szerb és magyar nyelven, illetve fordítóként is jelentős a munkássága.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Pesten keresett ügyvédként tevékenykedő Vitkovics otthona a korabeli magyar kulturális és irodalmi élet jelentős központjaként is működött. Ugyanakkor az 1829-ben elhunyt lelkes irodalomszervező már nem érhette meg, hogy a magyar nyelv a latin és a német mellett hivatalos nyelvvé váljon 1836-ban Magyarországon – mondta Holla Márta.

Arról is beszámolt, hogy együttműködési megállapodást kötöttek számos egri iskolával a reformkorról szóló rendhagyó irodalomórák megtartására. Emellett fel szeretnék venni a kapcsolatot a budapesti szerb tanítási nyelvű gimnáziummal és osztálykirándulások keretében látnák vendégül a diákokat.

A tárlat tablók, grafikák, kiadványok, levelek és egyéb dokumentumok segítségével mutatja be Vitkovics Mihály életét és munkásságát.