Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Tóth-Bogár Katalin
Találatok száma: 32
Megjelenített tételek:
Kell-e az iskolában nyelvtant tanítani?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. május 4. |
Hasznosan telnek e el a nyelvtanórák? Szeretik e a gyerekek és a tanárok? Emlékszünk e valamire az iskolai nyelvtanból felnőtt életünkben? Van e így értelme ennek az egésznek?
Szomszéd népek Pest szívében – mi az a szerb iskola?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. március 19. |
A gyerekek beszélik az állam nyelvét és mellette az anyanyelvüket is. Tankönyv nem mindig akad megfelelő, és az anyaországi támogatás csekélyke. De a tanárok lelkiismeretesek, és végzik a dolgukat – egy átlag határon túli magyar iskoláról is elmondha...
Természetes a nyelvhalál?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 26. |
Vajon természetes folyamat eredménye, ha egy nyelv egyszer csak kihal? Vagy nyelvhasználói lecserélik a „trendibb”, praktikusabb többségi nyelvre? Kell-e és lehet-e tenni az (egyre) kevésbé használt kisebbségi nyelvek fennmaradásáért? Hogy látják min...
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 24. |
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg ...
Időutazás Grammatikába: hogy ragoztak eleink?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 5. |
Mintha időgépbe ülnénk be, amikor beleolvasunk a Jókai-kódex mondataiba. Hát ha még hosszasan tanulmányozzuk! Nyelvemlékeink közül az első magyar elbeszélő művet tartalmazza ez a kalandos életű 15. századi kézirat. A Nyelvtudományi Intézet nyelvészei...
Mi köze a sörnek a műfordításhoz? Csuvas népköltészet magyarul
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. február 4. |
Másfél milliónyi rokon – nehézkes családi fotó lenne ebből, pedig a csuvasokat ez jellemezné jól. A volt Szovjetunió területén élő aprócska, számunkra „zenerokon” nép sörivás, testvérek és nem utolsósorban gyönyörű dallamok között éli a mindennapjait...
Mi köze Andy Warholnak a ruszinokhoz?
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. január 22. |
Egy ország nélküli nép, amelyik csodával határos módon megőrzött nyelven beszél. Ruszinok, rutének, rusznyákok vagy kárpát-ukránok: ugyanazt a népcsoportot jelölik a nevek. Talán tudjuk, hogy léteznek, azt azonban valószínűleg kevesen sejtik, hogy An...
Egy család, ahol eszperantóul társalognak
| Tóth-Bogár Katalin | 2010. január 5. |
Miért kezd egy magyar családban az apa eszperantóul beszélni a gyerekeihez? Mi haszna származik a három csemetének abból, ha már óvodás korukban „apanyelvként” használnak egy mesterséges nyelvet? Egy mosonmagyaróvári családtól megtudhatjuk.
Lomb Kató: egy nyelvzseni receptje
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. december 15. |
Aprócska néni szemüvegben, a kezében néhány papír. Lehet, hogy melletted is ült már a buszon. Gondoltad volna, hogy legalább tizenhat nyelvet beszél? Lomb Kató, a legelső szinkrontolmácsok egyike, legendás magyar tolmács és fordító néhány évvel ezelő...
Mit tudunk a bosnyákról?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. december 9. |
Szarajevó, balkáni háborúk, Bosnyák téri piac… valószínűleg ezek jutnak eszébe az átlag magyarnak, ha a bosnyák szóval találkozik. Mennyit tudunk vajon erről a horvátok és szerbek között élő kis népről és nyelvéről? A multietnikus Balkán-félszigeten ...
Minek nekünk hejesírás?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 30. |
Alsós tollbamondás, nyolcadikos helyesírásteszt a felvételi előtt, középiskolai villámfelmérő a földrajzi nevek írásáról… mindenkinek lehetnek ilyen emlékei. No de egyetemen? Hogyan oktatható és kérhető számon a magyar helyesírás a felsőoktatás szint...
Majd’ megszólal – Csányi Vilmos a „kutyabeszédről”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 25. |
Állati nyelv pedig nincs – mondja elhamarkodott kijelentésemre az etológus professzor. A kommunikációnak számos formáját használják, de az még nem nyelv – ez azonban talán nincs is olyan messze, mint ma gondoljuk. Beszélő kutyák és érző gazdák világá...
Shakespeare újratöltve
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 6. |
Aki késve érkezett az előadásra, legfeljebb a hangját hallhatta Géher Istvánnak, mert a teremben már egészen biztosan nem kapott ülőhelyet – az Országos Idegennyelvi Könyvtár rendezvényén ugyanis még a lépcsőn is szorongott a kíváncsi közönség.
Angol helyesírás? Minek az?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. november 3. |
A „szomszéd kertje mindig zöldebb” elmélet a nyelvtanulás esetében valószínűleg nem működik: más nyelvek helyesírását sem szoktuk logikusabbnak vagy könnyebbnek találni. Vajon spoonful vagy spoonfull? És accomodation vagy accommodation?
Helyesírási szabályzat: apró módosítgatások helyett átfogó reformot!
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 29. |
Kedves nyelvrokonaink, a finnek, állítólag sajátos módon alakítják ki a parkokban a sétányokat: megvárják, amíg az arra járó-kelő, öntörvényű állampolgárok hada kitapossa az utat – és csak azután kövezik ki. Ezzel szemben nálunk a kikövezettek mellet...
Miért is hasznos, ha szlovákul tanulunk?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 26. |
Miért érdemes magyarul és csehül tudniuk az osztrákoknak? Meg kell-e tanulnunk kínaiul? Mit ér a kisvállalkozó, ha nem beszél „külföldiül”? Efféle kérdésekre kereste a választ egy nemzetközi üzleti fórum. Hogy milyen sikerrel, az rajtunk (is) áll.
A nagy magyar helyesírás-háború
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 21. |
Az elefánt alig érzi a bőrét csipkedő madarakat: kritika és ellenkezés ide vagy oda, egy helyesírási szabályzat nem olyasmi, amit egyik napról a másikra lehetne megbuktatni, leváltani vagy nemes egyszerűséggel melegebb éghajlatra küldeni. Pedig megsz...
A nyelvtörvény mint jóhiszemű jogszabály? Na ne...
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 20. |
„Hogy egy szlovákiai magyarnak rosszabb lesz az élete, ha ez a törvény hatályba lép, az nem kérdés” – szögezi le Dr. Pap András László jogász. Ha egyértelműen elítélhető a szlovákiai nyelvtörvény, akkor hol késnek az elmarasztaló nemzetközi jogi reak...
Gyorsan, valami... elektronikusat!
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 16. |
Hol van már a kissé dohos könyvtárszag, no meg az ódon polcok és a sárguló könyvek látványa... ki tudja, lehet, hogy korunk felnövekvő olvasói már a Pöttyös Pannit is képernyőről bújják majd?
Nyelvtörvény: „önkritikánk a jogcímünk a bírálatra”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 14. |
„Nem akarok politikai jellegű nyilatkozatokra reagálni” – szögezi le Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója. Nem is teszi – ehelyett higgadtan, tárgyilagosan, de nagyon határozottan mond véleményt nyelvhasználatról és lehetőségekről, kor...
Csúsztatás miniszter-módra
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. október 12. |
Túllihegjük, megkapóan sokat foglalkozunk vele, de sajnos nem értünk a témához. És főleg közünk sincs hozzá – vélekedik a szlovák kulturális miniszter a magyar „nyelvtörvény-aggodalomról”. Mit gondol erről a nyelvész? Kálmán Lászlót kérdeztük.
Az érem másik oldala – a nyelvtörvény szlovák szemszögből
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. szeptember 21. |
Nyelvtörvény-kérdés? Csupán a régi közép-kelet-európai nóta: az etnikai kérdések mindig nacionalista vitákba torkollanak – vallja a Comenius Egyetem antropológusa, Juraj Buzalka. Hogy mi hiányzik? Mindössze két apróság: felelős politikusok és felelős...
„Tartozom ennyivel” – interjú Outi Hassi finn műfordítóval
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 28. |
Mit tudunk a finnekről? És mit tudnak ők rólunk? Talán egyre többet, hiszen ha regényeink eljutnak hozzájuk, az már egyfajta kapcsolatot jelent. Ezen munkálkodik Outi Hassi, a Finn Fordítók és Tolmácsok Szövetségének idei Mikael Agricola-díjasa is.
Hogyan tudja magát megértetni egy siket egy vakkal?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 27. |
Hogy lehet kerekesszékkel bevenni egy éles kanyart? Miért szélesebb a mozgássérültek számára kialakított parkolóhely? Hány évesnek tűnünk a hangunk alapján? A választ maguk az érintettek árulják el a budapesti Dessewffy utcai Ability Parkban. Mert vá...
Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. augusztus 5. |
„A nyelv nagyon érdekli az embereket. Nem is tudom, miért nem foglalkoznak többet ezzel a rádiók, televíziók. Hihetetlen érdeklődés van iránta az emberekben. A nyelv mint téma olyasmi, mint a politika, a foci meg a szex – mindenki ért hozzá, és bírál...
Tenni vagy nem tenni?
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 27. |
Július 23-án kerültek nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárok. A vizsgateljesítmény mellett a meglévő nyelvvizsga az adu. A mai magyar nyelvvizsgázónak pedig számtalan lehetősége van: választhat nyelvek, helyszínek, típusok közül… Ha már...
Hangtalan többnyelvűség
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 14. |
Természetes a számunkra, hogy különböző országokban az ott élők más-más nyelven szólnak egymáshoz (és hozzánk). Miért lepődünk meg mégis, ha kiderül, hogy a siketek és nagyothallók nyelve sem egységes és nemzetközi?
Jugók vagy magyarok? – Nyelvpolitika terítéken
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 6. |
A szlovák nyelvtörvény módosítása teljesen felkavarta a magyar–szlovák kapcsolatokat, és jelentős változásokat hozott a szlovákiai kisebbségek életében. Nyelvtörvény azonban máshol, más időben is készült. Például Jugoszláviában. Ígéretek, esélyek, el...
Finnekről magyar szemmel – „finnesen”
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. július 1. |
Nokia, Kalevala, sílécek, fenyvesek és szauna – mi lehet a közös nevező? Persze, hogy a finnek. Efféle sztereotípiáinkra alapozva fogtak hozzá a Néprajzi Múzeum munkatársai, hogy közelebb hozzák, jobban megismertessék velünk nyelvrokonainkat, és azt ...
Az Isten háta mögött
| Tóth-Bogár Katalin | 2009. június 22. |
Keleti arcok, északi szavak, nyugati kutatók – és egy apró népcsoport Szibériában, akikhez sokszor megkérdőjelezett szálak fűznek bennünket. A nganaszanok nyelvét egyelőre még van kitől „felgyűjteni”.