A közelebbről meg nem nevezett szervezetek valódi céljukat elfedve általában külföldi vállalatnak szóló „kutatási tevékenységre” adnak először megbízást. A konkrétan megnevezett légi és haditengerészeti akadémiák kiszemelt hallgatóit például többnyire internetes fórumokon, a közösségi média egyéb platformjain szólították meg és kérték meg apróbb feladatokra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezek közé tartozik például a különböző katonai kiadványokra való előfizetés, információgyűjtés, fényképfelvételek készítése, haditengerészeti bázisok kikötőiben a hajók mozgásának regisztrálása. A diákok fizetsége állítólag több száz, illetve több ezer jüan (1 jüan csaknem 36 forint). Idővel a beszervezettek egy részét kifinomultabb és célzottabb feladatokkal látták el.

A Global Times című lap kínai nyelvű számának címoldali riportja szerint egyes esetekben a diákok feladatul kapták, hogy tegyenek le bizonyos vizsgákat, és jelentkezzenek olyan kormányzati posztokra, amelyek betöltésével bizalmas dokumentumokhoz juthatnak hozzá. Közöttük voltak köztisztviselői állások, közbiztonsági, hírszerzői területre vonatkozók és kutatóiak. Ha visszautasítással találkoztak, akkor azzal fenyegették őket, hogy korábbi tevékenységükről tájékoztatják a kínai belbiztonsági szerveket.

Az ügynökök az egész ország területéről toboroztak fiatalokat a nemzetbiztonságot és a hadsereget érintő bizalmas információk gyűjtésére. A 2012 óta felderített kémkedési ügyek közül mintegy harmincban voltak érintettek hallgatók, számuk növekvő tendenciáit mutat. A szervezetek egyes esetekben még kiskorúakra is kivetették a hálójukat. A legfiatalabb, aki külföldön bukott le adatok letöltése és továbbítása közben, 16 éves volt.

A kínai sajtóban a hét elején látott napvilágot a hír, miszerint egy 41 éves, Li családnevű férfit tíz év börtönre ítéltek katonai titkok külföldi hírszerzőknek való átadása miatt. Li, egy kis étkezde tulajdonosa összesen 23 dokumentumot szerzett meg, több fényképfelvételt készített katonai objektumokról és eszközökről. Feige nevű megbízójával a népszerű kínai QQ online csevegő programon tartották a kapcsolatot. A közelebbről meg nem nevezett ügynök a dél-kínai Kuangtungban 12 embert, további húsz tartományi jogú térségben negyven másikat szervezett be.

A hongkongi lap megjegyezte, hogy a kínai médiában korábban nem volt jellemző a „kémtörténetek” ilyen formán történő tálalása, még ha időnként meg is jelent, hogy a külföldön tanuló kínaiak célpontjai a hírszerző szervezeteknek. Hozzátette: a „médiaaktivitás” válasz lehet arra, hogy a közelmúltban az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy 28 perces videót tett közzé, amelyben egy amerikai fiatalember elmondta, miként szervezték be kínai tanulmányai során a helyi titkosszolgálatok. Glenn Duffie Shrivert 2010-ben vették őrizetbe, amikor kínai instrukcióra felvételét kérte a Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA). Négy év börtönt kapott.